Wahorn: ha fideszes lennék, valószínűleg a sixtusi kápolna freskóját is betiltanám

Harkai Péter 2021. július 7. 08:30 2021. júl. 7. 08:30

Változatlanul viharos hullámokat ver mind itthon, mind külföldön az Orbán-kormány pedofil-ellenes homofób törvénymódosítása, amivel tiltani akarják a 18 év alattiak homoszexuális tartalmakról való értesülését is. Wahorn András képzőművész szerint nem csak a törvény, de a rezsim egész léte abszurd.

0 Mint ismert, a kormánypárti többség elfogadta azt a fideszes javaslatot, amely megtiltaná a homoszexualitás vagy a nemváltás bemutatását a 18 év alattiaknak. A törvény értelmében a jelzett kor alattiaknak tilos nemcsak a pornográf vagy a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalom elérhetővé tétele, hanem az olyan tartalom is tiltólistára kerül, amely a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. A szerelem s az ehhez kapcsolódó nemiség ősidők óta a művészet egyik alaptémája. Mi a véleménye alkotó művészként, mennyire életszerű ennek bármilyen jellegű korlátozása?

– A számomra semennyire. Tőlem bármiről lehet beszélni, bármit meg lehet mutatni, bármit tenni már nem lehet, csak partneri beleegyezéssel. A művészetnél megoldás, hogy akit zavar egy téma, az nem nézi meg vagy nem megy el egy kiállításra. Mivel a művészet nem kényszeríti rá magát az emberekre, így bármi lehet a témája. Maga a szó is jelzi, hogy „mű-vészet”, tehát nem valódi, az emberi elme egyik kibúvója a valóság alól. Ez pontosan arra szolgál, hogy ne keljen megtenni, megtapasztalni például a brutális valóságot, hanem elképzelhessük, befogadhassuk egy alkotáson keresztül. Ezt akár el is olvashatjuk vagy eljátszhatják nekünk. Ezért véleményem szerint a művészetben mindent szabad. Azt persze megértem, ha bizonyos embereknek ellenérzései vannak bármivel szemben is. Megértem, ha valaki fél a kígyóktól. Vagy fél a cseresznyétől. Esetleg viszolyog a melegektől. Van ilyen is. Van, aki nem szereti a zsidókat, van, aki utálja a fideszeseket. Ezt mind-mind lehet.

– Az életét és a munkásságát alapvetően meghatározta a szabadság és ennek kinyilvánítása, amit ezek szerint általános, alapvető emberi értékként is meghatározhatunk s nincs miért korlátozni.

– Hát ebben téved. Amit mondtam, a művészetre értettem, mert az ember nem szabad. Minden pillanatban mindenféle kötöttségek között élünk. Az élet nem más, mint mindenfélének az együtthatása, az együtthatás pedig nem szabadság, mert korlátozza a szabadságunkat, akár egy pillangó vagy a szellő vagy a rendőr vagy a törvény. Esetleg a gravitáció, a hideg. a meleg és sorolhatnám. Tehát az ember nem szabad. A művészet viszont bizonyos fokig szabadabb, mint az ember, bár ott sem lehet mindent, mert kötik a művészt a fizikai törvények és a saját korlátoltsága. Ennyit a szabadságról.

– Mint említette, arra mindenkinek joga van, hogy valamit ne szeressen, de joga lehet bárkinek eltiltani attól, hogy szerethessünk valamit?

– Arra már egy speciális jog kell, hogy valaki mást korlátozzon abban, hogy valamit szeressen vagy ne szeressen. Ezt az emberi társadalmakban a szokásjog vagy a törvény határozza meg.

– A fenti törvényt Ön szerint mennyiben lehet érvénybe léptetni és főként betartatni például a képzőművészetben, hogyan lehet elzárni a 18 éven alattiaktól az ilyen témájú alkotásokat? Bealkonyul a középiskolai művészettörténetnek?

– Azt ugye tudjuk, hogy az érzékeny emberek között sok a meleg, nagyon sok művész is az – ez közismert. Ráadásul, hogy mi a meleg tartalmú mű, hát azt sem könnyű megállapítani. Ha az a meleg tartalmú mű, ha valaki azt mondja egy férfinek, hogy kapd be a f@szomat, akkor az egyértelműen meleg tartalmú mű. Máskülönben nem lehet tudni egész pontosan. Ez egy olyan, az eddigiek sorába illeszkedő törvény, ami egyfajta emocionális felbuzdulás, de betarthatatlan. A szándékával pedig, hogy korlátozzon egyfajta ismeretanyagot a fiatalok számára, azzal nem értek egyet. Az a 18 éves korhatár ráadásul mindenféle szempontból kétséges. Én például 18 éves koromban már úgy éreztem, hogy mindenre képes vagyok és mindent tudok, de már 16 évesen is. Talán még 14 évesen is, bár nem a világ teljességével. De ahhoz, hogy bárki 14 évesen ismerethez jusson, az nem szabályozható. Pláne, ha teszem azt, felteszi a kérdést 14 évesen, hogy mi az a homoszexualitás? Ezt a kérdést akár egy hatéves is felteheti és a pedagógus köteles erre válaszolni. Na most inkább az a lényeg, hogy mit válaszol?  

– Ezek szerint, Ön nincs azon az állásponton, mint a miniszterelnök, hogy kizárólag a szülő felelőssége és kötelessége ezen témákról a gyerekkel beszélni?

– Nézze, a helyzet lehetne rosszabb is. Az például még ennél is katasztrofálisabb lenne, ha kötelezően azt kellene mondani, hogy a homoszexualitás egy súlyos, halálos bűn. Ennél még a mostani helyzet is jobb. Igen.

– A képzőművészetre vetítve, akkor most mit kell tenni: cenzúrázzák a kiállítótermeket, az aukciókat?

– Nézze, amióta a Fidesz hatalmon van, ez folyamatosan téma, hogy „na de ezek után már ennél súlyosabb nem jöhet” – de igen. Jöhet. Mindig jön. Ezek az emberek bármire képesek, hogy ráerőszakolják a saját elképzeléseiket a közösségre. Ennek a rezsimnek az egész léte abszurd. Miközben ez történt, amiről beszélgetünk, a Fidesz egy csomó törvényt és rendeletet hozott, amik ennél sokkal súlyosabban befolyásolják a mindennapjainkat, a gazdasági életünket, a jövőnket.

– Bár a világtól némileg visszavonultan él és alkot Mezőszemerén, de arról van-e bármilyen visszajelzése a képzőművésztársaitól, alkotói közegétől, hogy miként reagáltak erre a kormánydöntésre?

– Eddig nem hallottam, hogy különösebben üdvözölték volna.

– Amint Ön is említette, mind a művészek között, mind az alkotások témáiban évszázadok óta jelenlévő elem az egyneműek kapcsolata, Michelangelotól Caravaggion át, Andy Warholig közismert. A műveik a mai napig világszerte csodáltak. Leakaszthatjuk a képeiket?

– Az jelenleg biztosnak látszik, hogy a Fidesz nem akarja betiltani a Dávid-szobrot. Ha Firenze főterén megnézzük azokat a szobrokat, hát meztelen öregemberek birkóznak egymással. És ezt nézi az egész világ, idősek, fiatalok, nők, gyerekek egyaránt. De nem arra gondolnak, hogy homoszexuális meztelen férfiak birkóznak egymással. Viszont, hogy a sixtusi kápolna mennyezetén egy meztelen férfi az ujját nyújtja egy szakállas öregembernek, ujjuk szinte összeér, nos ezzel kapcsolatban bennem felmerül a gyanú, hogy ha fideszes lennék, akkor lehet, hogy elgondolkoznék, hogy betiltsam azt a mennyezeti freskót. De most legyünk őszinték, mit borzoljuk ezt a dolgot...? Vagy sürgősen megszüntetjük a Fideszt vagy vegyük tudomásul, hogy amíg ezt nem tesszük meg, ez van, és menjünk dolgozni.