Washington felkészül: Kína, Oroszország és Észak-Korea egyszerre fenyegethet

Értesüléseik szerint Kína a tervezettnél gyorsabban halad ebben a fegyverkezésben és megkezdte már telepíteni atomrakétáit az újonnan létesített silókba, amint azt hírszerző műholdak jelzik. Washingtonban aggasztónak tartják, hogy Kína egyúttal véget vetett a nukleáris biztonságról az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásoknak. Ezek tavaly ősszel a két elnök, Joe Biden és Hszi Csin-ping kaliforniai találkozója után kezdődtek, de az idén nyár elején nem folytatódtak. Peking ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok fegyvereket adott el Tajvannak. Ez azonban jóval korábban történt, még mielőtt megkezdődtek volna a tárgyalások a nukleáris biztonságról. 

A bizalmas terv szerint, amelyről a New York Times tájékoztatott, a Fehér Ház fel kívánja készíteni az országot arra az esetre, ha Kína, Oroszország és Észak-Korea összehangolt nukleáris fenyegetést jelentene. A hidegháború éveiben az atomfegyverek elrettentésére, illetve ellensúlyozására vonatkozó tervek csak a Szovjetunióval, illetve Oroszországgal voltak kapcsolatosak. 

Szakértők szerint a stratégiai dokumentum célja, hogy megvizsgálják: képes-e az Egyesült Államok – és hogyan – helytállni egy olyan válságban, amelyben egyidejűleg vagy egymás után áll szemben atom- és hagyományos fegyverzetek fenyegetésével. A gyakorlatban tehát arról van szó, hogy fel kell készülni olyan kihívásra, támadásra, amely mögött egyszerre áll Oroszország, Kína és Észak-Korea. Korábban ez igen távoli lehetőségnek számított, újabban azonban, ahogyan erősödik az orosz-kínai együttműködés, miközben Észak-Korea és Irán fegyvereket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz, a helyzet alapvetően megváltozott. Egyébként oroszok és kínaiak már tartanak közös hadgyakorlatokat, és az amerikai hírszerzés most próbálja kideríteni: segíti-e Moszkva az észak-koreai és az iráni rakétaprogramokat. 

A dokumentumból nyilvánvaló, hogy bárki is nyerje az amerikai elnökválasztást, megváltozott és sokkal ingatagabb helyzetet fog találni az atomfegyverek területén, mint akár csak három évvel ezelőtt. Ismeretesen Putyin elnök már ismételten fenyegetőzött azzal, hogy nukleáris fegyvereket vet be Ukrajna ellen. 2022 októberében válságos helyzet alakult ki, amikor lehallgatták orosz katonai vezetők beszélgetéseit és ezek arra utaltak, hogy az oroszok 50 százalékos vagy még magasabb valószínűséggel mérlegelik az atomfegyverek bevetését. Mivel azután az Egyesült Államok, együtt Németországgal és Nagy-Britanniával felhívta Kínát és Indiát: nyilvánítsák ki, hogy nincs helyük atomfegyvereknek az ukrajnai háborúban, a válság alábbhagyott.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanács egyik korábbi vezetője szerint számolni kell azzal, hogy Oroszország radikalizálódott, tehát nem lehet már abban bízni, hogy nem fognak nukleáris fegyvereket használni a hagyományos hadviselésben. A kínai nukleáris fegyverkezés még gyorsabb ütemű, mint ahogy az amerikai hírszerzés korábban felbecsülte. Hszi Csin-ping elnök változtatott a stratégián: korábban minimális elrettentő erőt akartak elérni, most viszont már az a céljuk, hogy több atomfegyverük legyen, mint az amerikaiaknak és az oroszoknak. 

Donald Trump elnök korában háromszor találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel és utána azt állította: a diktátor ígéretet tett neki, hogy le fogja szerelni nukleáris fegyvereit. Ezzel szöges ellentétben, Kim megkettőzte e fegyverek gyártását. Immár több mint 60 atomfegyvere van, és jóval többet tud még előállítani. Amíg az észak-koreaiaknak csak néhány atomfegyverük volt, azt rakétavédelemmel el lehetett hárítani, ám most, amikor fegyverzetük nagysága gyorsan közeledik a pakisztánihoz és az izraelihez, Kim már partner lehet Moszkva és Peking számára.