WWF: szalámitaktikával trükközhetnek az akkumulátorgyárak
A környezetvédelmi szervezet szakértője szerint nem arról van szó, hogy ne akarnának ilyen beruházásokat, hanem álláspontjuk szerint ezeket a gyárakat szabályszerű működésre kell kényszeríteni.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország Alapítvány környezetpolitikai szakértője szerint az iparfejlesztés egy politikai döntés, környezetvédelmi szervezetként nem céljuk politikai döntéseket kritizálni. „Született egy olyan döntés, hogy Magyarországon az akkumulátor iparágat fejlesszük, akkor ahhoz meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben hogyan lehet úgy végezni ezt a tevékenységet, hogy a lehető legkisebb környezeti kockázattal járjon” – mondta a szakértő a KlikkTV Szempontok című műsorában.
Ehhez Dedák szerint hozzátartozik az is, hogy ha születne egy jogszabály szerinti stratégiai környezeti vizsgálat, ami azt vizsgálná, milyen hatással van a környezetünkre az országos akkumulátor iparág fejlesztése, akkor elképzelhető, hogy a vizsgálat azt mutatná ki, hogy Magyarország nem bír el annyi gyárat, mint amennyit szeretnének idehozni. De ezt nem lehet tudni, mert nem készül ilyen vizsgálat – tette hozzá.
Azzal folytatta: a debreceni CTL gyárnak csak az első fázisának történt meg a hatósági engedélyezése, miközben nyilvánvaló, hogy ez egy jóval nagyobb gyár lesz, de azt jelen pillanatban még nem vizsgálták meg, hogy ha ez a gyár bővülni fog, annak milyen környezeti hatásai lesznek. „A jogszabályok ezt a taktikát szalámitaktikának hívják, szalámizásnak vagy szeletelésnek. Amikor fölszeletelik az egyes beruházásokat kisebb részekre, hogy a környezeti hatásuk kisebbnek tűnjön, hogy könnyebben megkapják az engedélyt. Amióta léteznek környezeti hatásvizsgálatok, a környezetvédelmi, környezetjogi szakirodalom ezt a taktikát ismeri. Ezt gyakorlatilag minden üzem csinálja, ahol engedik. A hatóságoknak, illetve az államnak lenne a feladata betartatni azt, hogy erre a szeletelésre minél kisebb lehetőség legyen” – magyarázta Dedák. Megjegyezte, hogy például a debreceni ipari parknak három ütemre bontva történt meg a környezeti hatásvizsgálata.
Mint mondta, sokan vádolják a környezetvédőket azzal, hogy azt akarják, ne történjenek ilyen beruházások, pedig egy jól működő akkumulátorgyár vagy üzem, ami szabályszerűen működik, nem jelentene veszélyt, hiszen környezetterhelést minden beruházás jelent. A WWF Magyarország határozott álláspontja az, hogy egy olyan intézményi, jogszabályi, gazdasági környezetet kell teremteni, amiben a szabályszerű működésre rákényszerítik ezeket az üzemeket. Példaként hozta a gödi gyárat, ahol a gyár mellett legközelebb lakó emberek nem tudnak éjszaka aludni a zajterheléstől. Ez egy szabályszerűtlen működés.
Tévút, hogy akkumulátorgyár-nagyhatalom leszünk?
Pollreisz Balázs szintén a műsorban arról beszélt, hogy nem látni az akkugyárak környezetvédelmi hatásait. A győri szocialista képviselő hozzátette, ahol akkumulátorokat gyártanak, ott kell majd később ezeket az akkumulátorokat feldolgozni és megsemmisíteni is. Pollreisz szerint ez a veszély, bár lehet, hogy csak 10-20 év múlva, de benne van a beruházásokban.
A teljes interjúkat a szombaton megjelenő KlikkTV Szempontok című műsorában nézheti meg.
