Zamecsnik Péter: égbekiáltó furcsaságok vannak

Elvégezte a munkát az ügyészség helyett, ezt mondta Zamecsnik Péter ügyvéd Gyárfás Tamás tárgyalásának védőbeszédében. Elvileg a vád bizonyítása jelen esetben az ügyészség kötelessége lett volna, de nem tett semmi mást ebben az ügyben, mint 15 kérdés alapján akarta bebizonyítani Fenyő János és Gyárfás rossz kapcsolatát. „De ez nem jelent semmit, ebből nem következik, hogy megölné az egyik a másikat.”

A nyomozóhatóság elmulasztott utánanézni dolgoknak, az ügyész olyan valótlanságokat vett át a nyomozati jelentésekből, amik tényszerűen nem voltak úgy – emlékeztetett az ügyvéd. Azért mondta azt, hogy ők végezték el a munkát, mert Gyárfás Tamásra jellemző módon, sziszifuszi munkával kikeresték minden ügyészségi állítás cáfolatát. „Nemcsak hőbörögtünk bele a vakvilágba, hanem tényekkel, adatokkal, újságcikkekkel, vallomásokkal, okiratokkal cáfoljuk valamennyi vád szerkezeti egységét.”

Hogy kerülhetnek bele egy nyomozati anyagba olyan mondatok, amilyenek sohasem hangzottak el? – kérdezte Németh Péter műsorvezető. A perbeszéd első részében – mert az majd folytatódik októberben – azt mondta Zamecsnik, hogy a jogbiztonságot és az alaptörvényi statútumokat is veszélyezteti az a rendőri magatartás, amikor olyan jelentéseket írogatnak, amik egyszerűen nem igazak. Ilyen az elhíresült „Letettük a fenyőfát is” mondat, ami soha sehol nem szerepel, nem hangzott el, mégis benne van egy vezető rendőr jelentésében. Ezzel indokolta ugyanis Gyárfás Tamás őrizetbe vételét.  „Ez azért több, mint probléma.”

Az ügyész asszony azt mondta, hogy ezzel nem kell foglalkozni, Zamecsnik Péter viszont úgy véli: „dehogynem, hiszen ilyen alapon a rendőrség azt írogat, amit akar.” Bármelyik magyar állampolgár ellen folyamatban lévő büntetőügyben majd kitalálnak valamit, amiről azt gondolják, hogy beleillik a koncepciójukba?! – tette hozzá, majd azzal folytatta, hogy hivatkoztak egy olyan, Fenyő János kollégáinak tulajdonított levélre, amiben a vád szerint leírták egy külföldi banknak, hogy Gyárfás ellen büntetőeljárás folyik. Zamecsnik ügyfele elővette a levelet, elolvasták és abból is kiderült, hogy ilyesmi véletlenül sem szerepel benne. „Ezek azért égbekiáltó furcsaságok.”

Arra a felvetésre, mintha a kormányközeli lapok távolodnának a vádtól, az ügyvéd úgy reagált, hogy aki ezt a 4,5 évet, 54 tárgyalási napszakot végigülte, kezdi megérteni, hogy „a vád lóg a levegőben, nincs alapja”. Ami a legfurcsább, az az, hogy a vád azt bizonyítja, hogy Fenyő János hogyan haragudott Gyárfásra. „De ez nem érdekes, hiszen nem Gyárfás Tamást ölték meg” – fejtette ki, rámutatva, hogy energiafaló ez az ügy, nem lehet félvállról venni. A védőbeszéd 442 oldalából hét órára valót olvasott fel a tárgyaláson. Első fokon bízik a felmentő ítéletben, de úgy gondolja, hogy nem fog még véget érni, valamelyik fél fellebbezni fog. Talán még a Kúriára is el fog menni Gyárfás Tamás ügye. 

Zamecsnik Péter kizárólag büntetőügyeket vállal, ezért a bíróság részéről nem tapasztalja azt a politikai nyomást, amit az Európai Unió is kifogásol. Abban, ha Józsi bácsi lopott, Mari néni garázda volt, nincs politikai szál, de a kiemeltebb jelentőségű ügyeknél, amiket a közvélemény is figyel, nem kell nagy tudornak lenni, hogy rájöjjünk, honnan fúj a szél. „Én az eljárás menetéből látom.” Amikor azt tapasztalja, hogy egy rendőrségi kihallgatáson feltesz egy kérdést a rendőrnek „mondja már meg, hogy komolyan gondolja, amit mondott, és a rendőr felnéz a plafonra”, akkor azt minek kellene vennie? Nyilván nem azt nézte, hogy beázik a plafon – hívta fel a figyelmet az összefüggésre, viszont kifejtette, ez elenyésző mennyiségű, és a polgári ügyekről nem tud nyilatkozni. 

Az ügyészség munkájában talán az a legnagyobb baj – mondta az ügyvéd –, hogy megengedték annak látszatát, hogy befolyásoltak, még ha nem is azok. Ugyanis nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani. De ez nem így van, pláne, amikor nem indítanak eljárást, miközben égbe kiált egy-egy ügy, és érdekes módon mindig akkor, amikor a hatalom politikailag érintett. Például Varga Judit ügyénél, aminél két alapvető problémája van az ügyvédnek. Egyrészt egy olyan jogot engedélyezett a helyettesének, amit a törvény szerint nem lehetett volna, ez a lehallgatásos Pegasus-botrány. A másik magatartás – ami nemcsak rá jellemző –, hogy azt gondolja, mindent lehet következmények nélkül. Azzal, hogy vissza akarják küldeni Brüsszelbe, sok problémát nem oldottak meg, hiszen onnan is be lehet idézni, úgy tudja, indítvány is van erre.    

Az EU és a magyar kormány között zajló vitával kapcsolatban úgy véli, csak propaganda az, hogy a kormány teljesítette az unió feltételeit, ugyanis nem elégszenek meg egy látszattörvénnyel. Erre példaként említi: amíg ki lehet nevezni Magyarországon a Kúria elnökének egy olyan embert, aki életében egyetlen percig sem volt bíró, addig miről beszélünk? Az is látszat jog, amit az Országos Bírói Tanácsnak adtak, hogy vétójoggal beleszólhatnak a munkába. De ott egyöntetű szavazás kell, és annak az OBT-nek hivatalból a Kúria elnöke is tagja, akkor mit várunk? Azt, hogy a Kúria elnöke majd kimondja saját magáról, hogy a kinevezése szabálytalan volt? – tette fel a kérdést Zamecsnik Péter.

A Klikk Tv Mélyvíz című műsora ide kattintva nézhető meg.