Zsolt Péter: a média és az értelmiség feladata átformálni a közvéleményt

„A baloldali kormányok idején szinte egyáltalán nem üldözték a pedofíliát Magyarországon, míg a Fidesz-kormány vasszigorral lépett fel. Amikor tenni kellett volna a pedofilok ellen, akkor a baloldal nem támogatta a jogszabályok szigorítását” – mondta Orbán Viktor a parlamentben hétfőn. Miért akarja a hatalom ezt az egész kérdést rányomni a baloldalra? 

Mert a kommunikációs tanácsadók ezt mondják. Azt nem tudom, hogy miért ezt tanácsolják, mert kommunikációs szempontból sem hatékony, ha valaki nem ismeri el a közös nevezőjét annak, ami mindenkinek érdeke, és állandóan ellenségképet gyárt. Ez egy idő után kontraszelektív.

Lehet, hogy a mind jobban kiszélesedő Fideszen belüli belharcok is szerepet játszanak abban, hogy egy pontra próbálnak fókuszálni, a pedofília ügyre, és arra, hogy csak a baloldal tehet mindenről?  

A baloldalnak is érdekében áll a vitát szinten tartani, és valószínűleg a baloldalon is egyre színvonaltalanabb módon fogják vádolni a Fideszt ilyesmivel. A parlamenti szavazásnál nem az volt a probléma, hogy bárki támogatná a pedofíliát, hanem az, hogy a jobboldali törvényalkotásban a pedofília-ellenes szabályozásba becsempésztek más jogszabályt is, direkt azért, hogy azt ne tudja megszavazni a baloldal. Vagyis a pedofíliával politikai termékként kezdtek bánni, és a főbűn valószínűleg ez. Jó lenne, ha a magyar társadalomban lennének közös értékek, közös célok, és ezekben nem lennének politikai küzdelmek, politikai manipulációk. Ha politikai termékké teszik a pedofíliát – akár jobb-, akár baloldalról –, az a magyar társadalmat fogja megviselni a legjobban. Ezek etikátlan kommunikációs kísérletek. Jó volna, ha inkább azzal foglalkoznának, hogyan kell ezeket az intézményeket színvonalasabbá tenni, mind az ellátás, mind a szakértelem, az ellenőrzés, és a képzések terén. Mert az ott dolgozó szakemberek teljesen kimerültek, és nekik is szükségük van segítségre. Ezzel kellene foglalkozni. A pedofília ettől, és nem a büntetési tételek növelésétől szorulna vissza. Sokkal fontosabb az, hogy a rendszer magára figyeljen, a bejelentéseket normálisan kezelje, és ne azokat bocsássák el, akik bejelentik, hogy mi történik. Merthogy őket szokták eltávolítani. Ha erre figyelnének oda, akkor előbbre lennénk. Az, hogy a büntetési tételek emelése körül veszekednek a politikusaink, meg egymást vádolják, nagyon szánalmas. 

Egyébként ön szerint a közvélemény meggyőzhető arról, hogy a jelenlegi hatalom szigorúbban lép fel a pedofilok ellen, mint a baloldal? 

Nem hiszem. Ez a dolog annyira nem kenhető rá a baloldalra, hogy nem fog célt érni. Ez még ilyen szempontból is kontraszelektív a kormányzat részéről. Az elképzelhető, hogy a társadalom egy részét be lehet „vadítani”, hogy ki tud nagyobb büntetést kívánni, mert az emberek többsége a halálbüntetést is támogatná. Csak érdemes elgondolkodni azon, hogy mi a valódi megoldás, és mi az, ami csak látszatkommunikációs dolog. A valódi megoldás az, amiről az előbb beszéltünk, és ha nem ezt csinálják a politikusok, különösen azok, akik kormányon vannak, hanem azzal foglalkoznak, hogyan tudnák a baloldalt is maguk mellé rántani a sárba, akkor nagyon nem lépünk előrébb semmit.

Kinek lenne a felelőssége erre figyelmeztetni? 

A média, az értelmiség és a témához értő szakértők felelőssége, hogy folyamatosan mondják, mit kellene csinálnia a politikának ahhoz, hogy előrébb lépjünk, és nem sárdobálással kéne foglalkozni. Ebben az értelmiség felelőssége rendkívül nagy, mert folyamatos visszajelzést kellene adnia, és az talán hatna a társadalomra. Ha minden újság megírná, hogy a sárdobálással mennyire rossz irányba tart a politikai kommunikáció, akkor a magunk részéről megtettük azt, ami a mi felelősségünk. 

Vannak, akik azt mondják, hogy azért a 150 ezer tüntetőből, vagy a bírák ellenállásából az látszik, a magyar társadalom egy jelentős részének – legalábbis a morális ügyekben – van védelmi reakciója. Mások azt, hogy azért mentek ki tüntetni olyan sokan a Hősök terére, mert a kegyelmi ügy kapcsán tüntettek, meg akarták mutatni, számukra elfogadhatatlan, hogy politikai alkuk, erkölcsi anomáliák mentén szerveződő döntések vannak. Megint mások azt, hogy azért az influenszerek és a youtuberek tudták megmozdítani a tömeget, mert nagyon sok múlik azon, hogy kik nyilvánulnak meg. Akik idáig megtették, Azahriah, Pottyondy Edina és a többiek fiatalok, a magyar közvéleményben nincsenek valamelyik politikai oldalon elhelyezve. De mi az igazság? 

Ezek nem vagylagos dolgok, ezek mind igazak. Az se baj, hogyha valaki azért ment ki tüntetni, mert a politikai állása más, mint a Fideszé, vagy az se baj, ha azért ment ki, mert harmadik Magyarországnak képzeli magát, ahogy Kéri László nevezte azokat, akik tisztességes konzervatívnak vallják magukat. Az se baj, ha valakinek politikai motivációja volt arra, hogy kimenjen, ahogy az sem, ha az volt a motivációja, amiket ön sorolt fel. Ezek mind együtt mozgattak meg egy tömeget. 

Lehet, hogy csak generációváltásra lenne szüksége a magyar társadalomnak?

Nem hiszek a generációváltásban. Az újabb és újabb generációk között épp annyi stréber és korrumpálható ember van, és annyi kiszolgáltatott, mint az idősebb generációban. Ez nem generációs kérdés, én inkább úgy mondanám, ez attól függ, ki milyen szinten van intellektuálisan. Az idősebb emberek között ugyanannyi okos ember van, mint a fiatalok között, sőt, el is várható, hogy az idősebbek okosabbak legyenek. Úgyhogy szerintem ez nem generációs képesség, hanem a tisztesség, és az intellektuális képesség kérdése. 

És hitelesség?

Igen. Annyiszor hivatkoztunk már a „majd jönnek a fiatalok” típusú dologra. A fideszeseknek még a nevében is benne van, hogy fiatal demokraták. Nem ezen múlik. 

Egyáltalán, szüksége van Orbánnak arra, hogy az egész közvéleményt meggyőzze, hogy a pedofil-ügyben a baloldal sáros, vagy elég neki csak azt a 2 milliót, aki rá szavaz?

Elég. A Rogán Antal nevével fémjelzett csapat szerint legalábbis elég az a 2 millió, vagy, talán annál kevesebb is.  Sajnos, ez a logikája hatalomra csupaszított politizálásnak, de ezt a fajta logikát nem lehet ugyanezzel áttörni.

A fideszesek nyolc év alatt 1300 milliárdot költöttek propagandára, csakhogy belemenjen az emberek fejébe, amit ők akarnak. És belement…

Szerintem a közvélemény nem egyszerűen úgy működik, hogy ne lenne felelőssége valamely rétegnek, amelyik megdolgozza a bejött információkat, megcsócsálja, és aztán továbbadja. Nem úgy működik a közvélemény, hogy mindent, amit a propaganda mond, azt az emberek egy az egyben elfogadják. Itt a médiának és az értelmiségnek is van felelőssége. Ilyen szempontból megvan a lehetőségünk, hogy egy kicsit átformáljuk a közvéleményt.

Hogyan?

Most 50 millió forintot költöttek arra, hogy lejárassák Magyar Pétert, a volt igazságügyi miniszter exférjét. Valószínűleg ez teljesen esélytelen. Ki lehet dobni akármennyi pénzt, az nem mindig működik, ha egyszer kellő helyet és teret kap az illető. Magyar Péter most elég sok helyen tud megszólalni, és elég sok helyen értelmezik az ő üzenetét így vagy úgy. Ezzel szemben az 50 milliós tétel, amit a Megafonnak adtak, hogy járassa le, nem elég. Nem minden a pénzen, és a politikai propagandagépezeten múlik, mert a közvélemény meg a nyilvánosság nem teljesen úgy alakul, ahogy azt a leegyszerűsített modellek képzelik. A komplexebb elméletek kétlépcsős kommunikációban gondolkodnak: először a véleményvezér réteg megszűri az információt, és aztán azt továbbadja. Most ez a megszűrő réteg sokszor csak ismétli azt, amit a politikai kampányból hall. Pedig ott van nála a felelősség. Ott van a felelősség, amikor az értelmiség nem gondolkodik azon, hogy mit akarnak elfogadtatni vele, hanem azt egy az egyben, kritikai átgondolás nélkül továbbadja. Például a mi témánk kapcsán, hogy a pedofil ügyben a baloldalt be lehet-e sározni, ki az, aki ezen nem lát át? Annál van a felelősség, aki hajlamos ezt az üzenetet így továbbítani. 

Akkor van reményünk változásra?

Ez mindig attól függ, hogy mennyire tisztességes az a réteg, amelyik az információkat feldolgozza és aztán véleményezi. A politikában azért olyan nagyon ne reménykedjünk. Az olyan lesz, amilyen a mi igényességünk. A politikusok mindig addig mennek el, amíg úgy gondolják, hogy érdemes elmenniük. Ha kell, akkor Győzikével fognak reklámozni, meg kiöregedett rocksztárokkal. Azt nem tudom, hogy mennyire reménykedhetünk, de a magyar társadalomnak végül is megvan a tanult rétege, egy tanult középosztálya. Rajtuk múlik minden.