Már 149 olimpiai érmet vettek el utólag a világ sportolóitól
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1968-as olimpián vezette be a kötelező doppingellenőrzéseket, de az elkobzott érmek közül három nem doppingvétséghez köthető.
Az első vesztes egy svéd öttusázó, Hans-Gunnar Liljenwall volt. Ő még nem szteroidokkal járt a tilosban, hanem célzóvízzel könnyítette meg a szereplését a lövészetnél, eggyel több sörrel nyugtatta meg az idegeit, mint szabad lett volna. Nemcsak az ő, hanem a csapat bronzérmét is elvették – írja a Telex.
Ezzel együtt, a téli és nyári olimpiákon 149 érmet vettek el eddig a gazdáiktól. A kuszaságot viszont jól szemlélteti, hogy az orosz sífutó Alekszandr Legkovtól előbb elvették a 2014-es szocsi téli olimpián megszerzett aranyát, aztán négy évvel később, hosszas jogi procedúra után visszaadták neki. Az 50 kilométeres sífutásban, azaz az egyik leginkább embert próbáló számban nyert Legkov, és négy év után igazolódott csak, hogy tiltott szerek nélkül érte el a sikert. Vagy legalábbis nem sikerült bizonyítani, hogy meg nem engedett teljesítményfokozót használt volna.
Három esetben nem doppingvétség miatt vették el az érmet. Egy csecsen súlyemelő és egy svéd birkózó esetében sportszerűtlennek minősített magatartás miatt, egy kínai tornászlánytól és csapatától pedig azért, mert utólag kiderült, hogy a 14 éves korhatárnál fiatalabb volt.
Az összes többi éremelvétel a doppinghoz köthető, és az oroszok a statista.com nyilvántartása szerint toronymagasan vezetnek a nyári olimpiákon ebben az összevetésben. Különösen a pekingi és a londoni olimpián leadott minták újraelemzése után erősödött meg a kétes értékű listán az első helyük. Összesen 33 orosz eset volt eddig, a holtversenyben második Ukrajna és Fehéroroszország egyaránt 11-11-et mutathat fel, míg az Egyesült Államok tíznél tart. Vagyis az oroszokat követő hármasnál kevesebb doppingesetet találtak, mint egyedül az oroszoknál.
Az érmét elvesztő hét orosz aranyérmes közül mindannyian atléták. 2012-ben öten voltak olyanok, akik ünnepelhettek a dobogó tetején, és csak később vették el az érmüket.
A súlylökés a legfertőzöttebb szakág: összesen nyolcszor változott meg az érmesek sorrendje, nyolc érmet vettek el: hatot a nőktől, kettőt a férfiaktól. A kalapácsvetés és a diszkoszvetés a második a szégyenpadon, ott négy-négy érem született nem tisztán.
Magyarországtól négy érmet vettek el eddig. A 2004-es olimpián a férfi kalapácsvetésben győztes Annus Adrián (a kiemelt képen) mellett a diszkoszvető Fazekas Róbert a másik atléta – míg Annus állhatott a dobogó tetején, és ott volt a nyakában az arany, Fazekast még a díjkiosztó ceremónia előtt kizárták 2004-ben, mert nem tudott elegendő mennyiségű vizeletet adni. Két súlyemelő, Szanyi Andor (1988) és Gyurkovics Ferenc (2004) nem lehetett ezüstérmes. 2004 óta nem volt magyar doppingvétség az olimpián.
