Orbán kénye-kedve szerint költekezik, főleg a választásra gondolva

Döbbenetes „leltárt” készített a HVG, amikor összegyűjtötte, hogy hányszor és milyen tételekkel módosította az Orbán-kormány a 2021-es év központi költségvetését. Mint kiderült: összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a büdzsét, így gyakorlatilag átláthatatlanná vált év közben, hogyan képzeli el a kormány az állami kiadásokat. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben átlagosan négy nap és hét óra elteltével írták át a költségvetést kormányhatározatokkal! 

Nagyon komoly tételeket mozgattak így meg a kormány kénye-kedve szerint: összesen 3354 milliárd forintot csoportosítottak át úgy, hogy nem kérték hozzá az országgyűlési képviselők jóváhagyását. A megmozgatott összeg egyébként a büdzsé kiadási főösszegének (25 052 milliárd forint) mintegy a hetedét teszi ki. Ehhez képest pedig mindössze egyetlen egy alkalommal – ez a 86. módosítás – készítettek pótköltségvetést. 

Habár a kormány szereti hangoztatni, hogy olyan stabil költségvetést készít, ami miatt akár már a megelőző nyáron el lehet azt fogadni (a 2021-es büdzsét 2020. július 3-án szavazta meg a Parlament), Mellár Tamás szerint egy normális országban minél később igyekeznek elfogadni azt. Korábban decemberben volt nálunk is szavazás. A maga részéről emlékszik például arra, hogy a hőskorban, az Antall-kormány idején, még december 30-án késő éjjel is nyomkodták a képviselők a gombokat a parlamentben, szavaztak a módosítókról.  A késő őszi elfogadásnak ugyanis nagy előnye, hogy közelebb van a tárgyévhez, már jobban lehet látni, hogyan alakult a megelőző és az adott év, s így persze azt is, hogy milyen a következő esztendőre a mozgástér – mondta az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. Emlékeztetett egyben arra, hogy az ellenzék számtalan alkalommal kérte, hogy később fogadják el a büdzsét, „de mindig lepattantunk”. 

„Látható, hogy a Pénzügyminisztérium olyan apparátust tart fenn, amely állandóan kész Orbán rögtönzéseire, arra, hogy leadminisztrálják az ide-oda költésre vonatkozó ötleteit” – mutatott rá, kifejtve: a történet tulajdonképpen amúgy is csak formális, a Parlamentben egy olyan időszakban fogadtatják el a költségvetést, amikor még nincs elég releváns információ az elkészítéséhez, „ám ezen felhatalmazás után kényük-kedvük szerint költenek, a járványra hivatkoznak, de a választásra gondolnak”. Tegyük hozzá: mindez azt eredményezi – ahogy a HVG említett cikke is megírta –, hogy a 2021. január 1-jén hatályba lépett költségvetést már az év második munkanapján, január 5-én egy kormányhatározattal átírták. 

„Az Orbán-kormány számára a költségvetés nincs kőbe vésve, nem olyan, amit követni kell, amin nem lehet változtatni” – hangsúlyozta Mellár. Normális országban és esetben, ha mégis kell módosítani a büdzsét, akkor pótköltségvetést kell benyújtani – ám Orbánék, regnálásuk 12 éve alatt ezt egyetlen egyszer tették meg, mégpedig 2021-ben (lásd fent). Az ő általános gyakorlatuk nem más, mint mihamarabb elfogadni a büdzsét, minél előbb túl lenni rajta, s ezzel olyan helyzetet teremteni, hogy ne lehessen látni az előző év zárását. Május-júniusban ugyanis még nincs hiteles zárása a megelőző évnek, s nem látszik, milyen pálya lesz a következő évben. „Erre hivatkozással azután, menet közben, törvényi felhatalmazás nélkül módosítgatják a költségvetést, pár száz-, ezermilliárdos tételekkel dobálóznak ide-oda, annak megfelelően, hogy Orbán éppen mit talál ki, mit tart aktuálisan fontosnak” – mutatott rá, hozzáfűzve: ehhez még az is hozzájárul, hogy év végén rendre nagy pénzeső indul el, így söpörik ki az összes megmaradt pénzt. 

Az év közbeni módosítgatás gyakorlata végigkísérte Orbánékat, ám tavaly még a korábbinál is jellemzőbb volt. Igaz, a járvány előtt legalább összességében tartották a három százalékos GDP-arányos deficit-előírást, de 2021-ben már erre sem kellett odafigyelni, az EU felhatalmazásával a pandémia miatt nagyobb a mozgástér.

Az igazi ok persze nem ez Orbánék számára, hanem a 2022-es választás, „amiből következően nyilván jelentős kiadásokat akartak eszközölni azokon a területeken, amelyeket fontosnak ítéltek, például a nyugdíjasok, a fiatalok, a kedvenc vállalkozói kör felé, ahogy a kormány menet közben kitalálta, hogy mégis kellene valamivel kampányolnia”. Ennek az osztogatásnak az eredményeként az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 9,3 százalékára rúgott tavaly, ami eleve egy tetemes deficit. S ha hozzávesszük a 600 milliárd forintos szja-visszatérítést, amit majd csak idén februárban kapnak meg az érintettek, akkor már tíz százalék feletti pénzforgalmi hiányról beszélünk – figyelmeztetett Mellár Tamás.