A kereszténység gyásznapja

Valentin 2020. április 10. 09:40 2020. ápr. 10. 09:40

Nagypéntek Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja. Az egyház ilyenkor böjtre hívja a híveket, akik részt vehetnek keresztutakon és az esti szertartáson – azonban a járványhelyzetre való tekintettel, az idén ez elmarad.

Nagycsütörtökön az esti szentmise után, az oltáriszentséget elvitték a főoltárról, és egy külön oltáron helyezték el. Ettől kezdve, az előtt imádkoztak a templomokban a katolikus hívek – az éjszaka során – külön virrasztottak, arra emlékezve, hogy Jézus kiment Jeruzsálemből vacsora után tanítványaival zsoltárokat énekelni az Olajfák hegyére és ott imádkozott. Készült a szenvedésére, amit látott előre, és vérrel verejtékezett. Ezután került sor arra, hogy elfogták; először kihallgatták, aztán átküldték Pilátushoz, de az egész kronológia pontosan nagyon nehezen összeállítható a különböző beszámolók alapján.

Mozgalmas és szenvedéssel teli idő volt ez.

Nagypéntek napján, erre a szenvedésre emlékezünk, az elítéléstől kezdve, a kereszt hordozásán át, egészen a megfeszítésig és a kereszthalálig.

Ezen a napon – hamvazószerdához hasonlóan – szigorú böjti nap van.

Az előírás úgy szól: csak egyszer lakjanak jól s legfeljebb háromszor egyenek, a húsételtől pedig teljesen tartózkodjanak a hívek. Ezt tartják a bűnbánat jó kifejezésének.

A gyásznap egyben dologtiltó nap is. Az a hiedelem járja, hogy amelyik asszony nagypénteken kenyeret süt, az kővé válik. Tilos baromfit vágni, nehogy más jószágok elhulljanak. A férfiak számára a szántás, a nőknek pedig a mosás is tilos.