Retteg a temetéstől Koós János özvegye
Dékány Sarolta nagyon váratlanul veszítette el a férjét, Koós Jánost, akitől március 20-án vesz végső búcsút.
- Minden annyira hirtelen történt, a férjemet nem lehet pótolni… Azt mondják: az idő a legjobb orvosság, és ahogy telik, elmúlik majd belőlem, belőlünk a fájdalom, legalábbis enyhül. De szerintem az űr örökre megmarad. Csak összevissza járkálok itthon egész nap, és az jár a fejemben, hogy itt Janihoz köt minden. Nem gondolok a jövőre. Nem tudok… Képtelen vagyok bármiről is erőt meríteni. Bár ott vagyok a házban, Jani dolgai között, nem tudok semmihez hozzányúlni, képtelen vagyok bármit elpakolni – mondta a Storynak az özvegy, aki a temetés közeledtével egyre rosszabbul van.
- Soha nem beszéltünk Janival az elmúlásról, így mindent most, hirtelen kellett kigondolnom a temetéssel kapcsolatban. Koporsós temetés lesz, leengedik majd a mélybe, rettegek tőle… Hiszek benne, hogy a férjem talán a búcsúbeszédet is hallani fogja… Akárhogy is, legalábbis a hangja örökre velünk marad a dalai jóvoltából.
