A lakosság csaknem fele krónikus beteg
Nap mint nap halljuk, hogy a koronavírus-járvány következtében elhunytak krónikus betegek voltak. Eltekintve attól, hogy vitatható a listákon látható krónikus betegségekre hivatkozni a vírus nyomán bekövetkezett halált mintegy kiváltó okaként, egyre jobban tudatosul bennünk a krónikus betegségek veszélye. Van mitől tartanunk: a 2019-es európai lakossági egészségfelmérésből szomorú kép rajzolódik ki: a magyarok csaknem fele küzd valamilyen krónikus betegséggel.
A magyar lakosság 48 százaléka számolt be arról, hogy van krónikus, legalább hat hónapja fennálló, vagy vélhetőleg a későbbiekben legalább ugyanennyi ideig tartó betegsége – olvasható a 2019-es európai lakossági egészségfelmérés eredményei alapján, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott öszeállításban. A nők közül többen küzdenek ilyen betegséggel (51 százalék), mint a férfiak (44 százalék).
A lakosság 61, ezen belül a férfiak 57, a nők 65 százalékának volt a felmérést megelőző 12 hónapban orvos által megállapított, hosszan tartó betegsége. A leggyakoribb krónikus betegség a magas vérnyomás, amelyben majdnem minden harmadik magyar (a férfiak 29, a nők 33 százaléka) szenved. Ezt követi két mozgásszervi betegség: a lakosság egyötöde (a férfiak 17, a nők 22 százaléka) küzd derék- és hátfájással, 15 százaléka (a férfiak 13, a nők 17 százaléka) pedig ízületi porckopással (arthrosissal).
A krónikus betegek aránya az életkorral párhuzamosan emelkedik: a 15–17 évesek egyötödének, a 65 évesek és annál idősebbek 77 százalékának volt krónikus, hosszan tartó egészségi problémája. Az iskolai végzettség szintje és a krónikus betegségek előfordulása között is van összefüggés: a legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségivel nem rendelkezők egyaránt 52, az érettségivel rendelkező középfokú végzettségűek 44, a felsőfokú végzettségűek 45 százaléka küzd krónikus betegséggel.
Jövedelmi helyzet tekintetében, a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók körében a legalacsonyabb a krónikus megbetegedések aránya (43 és 44 százalék), míg a középső jövedelmi kategóriákba tartozók esetében 49–52 százalék között mozog.
