Az illatosítók egészségi kockázataira hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem

Nemcsak a mesterséges illatosítókkal kell óvatosan bánni, a természetes illatgyertyák használatát is érdemes mérsékelni, mivel amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az azokból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre – figyelmeztet az egyetem közleményében Pándics Tamás, a Közegészségtudományi Tanszék vezetője.

Magyarázata szerint minden vegyi anyag, amely a lakásban található, növeli a beltéri környezet által okozott „betegségterhet". Ilyen szennyezőforrások a téli, ünnepi időszakban különösen kedvelt illatgyertyák, mesterséges vagy természetes illatosítók. Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, de mivel sok esetben rendszeresen, folyamatosan használják azokat, a mennyiségek összeadódnak.

„Ez a halmozódó hatás és a különböző vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amiért az egészségre számottevő hatást gyakorolhatnak" – magyarázta a tanszékvezető, aki hozzátette azt is, hogy Magyarországon a teljes betegségteher körülbelül 10-16 százaléka a beltéri levegőminőséghez köthető.

Az illatosítók együttes hatása hosszú távon növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhat, megzavarhatja a hormonrendszer működését. Tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezők, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők, gyermekek állapotát. Az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltők.

A szakértő hozzáteszi: felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél viszont már rövid idő alatt kimutatható a hatásuk. „A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le" – magyarázza Pándics Tamás.