Fogyasszuk rendszeresen a banánt
Az alma mellett talán a legnépszerűbb gyümölcs, szerencsére már egész évben megvásárolhatjuk, és élvezhetjük az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait.
A banánnak – meglepő módon – nincs túl jó híre, sokan egészségtelennek tartják, elsősorban azért, mert nagyon magas a cukortartalma. Ez valóban igaz, de a szigorú diétát tartókon, cukorbetegeken kívül senkinél nem indokolt, hogy lemondjon erről a finom gyümölcsről. A banán ugyanis vitaminokban, ásványi anyagokban ( B6- és C-vitaminban, mangánban, káliumban, rézben, cinkben, magnéziumban) gazdag, és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nyugodtan beilleszthetjük az étrendünkbe!
Bár a banán cukortartalma magas, nem kell attól tartanunk, hogy túlságosan gyorsan emeli meg a vércukorszintet, köszönhetően a benne található élelmi rostoknak.
A rostok nélkülözhetetlenek az egészséges bélműködéshez, hiszen szabályozzák, hogy mennyire gyorsan halad át az étel a bélrendszeren, emellett pedig a széklet tömegét, mennyiségét is növelik, valamint lassítják annak ütemét, hogy a cukor felszívódjon a vérkeringésbe.
A banánban emellett úgynevezett frukto-oligoszacharidokat (FOS-okat) is találhatunk, olyan szénhidrátokat, melyeket nem az emésztőrendszerünk enzimjei bontanak le, hanem a bélrendszerben található, jótékony hatású baktériumok használnak fel. Vagyis, a banán fogyasztásával ezeket a baktériumokat is „tápláljuk”. Az egészséges bélflóra pedig többek között az emésztésünkre, az immunrendszerünkre, sőt még a hangulatunkra is pozitív hatással van.
A banán akkor is az egyik legjobb élelmiszer lehet, ha hasmenéssel, gyomorrontással küzdünk: pektintartalma „székletfogó” hatású, a benne található értékes tápanyagok pedig segíthetik a felépülést. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a túl sok banán fogyasztása (különösen, ha mellette alig iszunk) székrekedést, esetleg puffadást vagy egyéb hasi panaszokat is okozhat.
Annak is javasolt lehet a banán fogyasztása, aki gyomor- vagy nyombélfekéllyel küzd. A banánban olyan fitonutrienseket találhatunk, melyek serkentik a gyomrot védő váladékréteg termelődését, így azt kevésbé kezdik ki a gyomorsavak, emellett pedig akadályozzák a gyomorfekély kialakulásáért is felelős baktériumok túlzott elszaporodását.
A banánban található kálium segít szabályozni a vérnyomást és megelőzni a hipertóniával összefüggő érbetegségek kialakulását is. Egy közepes méretű banánban nagyjából 400 mg kálium van, ami egy átlagos felnőtt napi káliumszükségletének 8-10 százaléka.
A banán rost-, illetve szteroltartalma a koleszterinszintet is normalizálja. A növényi szterolok megakadályozzák, hogy az ételeinkkel elfogyasztott koleszterin felszívódjon, vagyis hozzájárulhatnak a magas koleszterinszint elleni küzdelemhez, így többek között ahhoz is, hogy az erek falán úgynevezett plakkok alakuljanak ki.
Ezek a plakkok idővel leszűkíthetik, sőt idővel akár teljesen el is zárhatják a vér útját. Az érszűkület pedig olyan halálos szövődmények kialakulásához vezethet, mint a szívroham vagy a stroke.
A vitaminok, ásványi anyagok, egyszerű és összetett szénhidrátok, rostok kombinációja a banánt az egyik leghatékonyabb „energiapótló” gyümölccsé teszik. A sportolók például előszeretettel fogyasztanak banánt versenyek előtt vagy közben, részben azért, mert segít szinten tartani a teljesítményüket és gyors energiát biztosít, részben pedig azért, mert a benne található ásványi anyagok segíthetnek megelőzni a fájdalmas izomgörcsöket.
Az pedig különösen praktikussá teszi, hogy a banánt könnyű szállítani és elfogyasztani (nem kell például megmosni, feldarabolni vagy megfőzni).
Forrás: EgészségKalauz
