Az orosz nagykövetség diplomatáinak többsége a magyar szolgálatok radarján lehet
Az orosz diplomaták kiutasítása nem egyik napról a másikra meghozott döntés, hanem hosszabb titkosszolgálati folyamat eredménye lehet – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Magyar György ügyvéd. Szerinte a tíz diplomata távozásának nemcsak biztonsági, hanem komoly politikai és diplomáciai üzenete is van: Magyarország jelezni akarja, hogy változtat korábbi, Oroszországhoz fűződő kapcsolatán, miközben a gazdasági együttműködést sem akarja megszakítani.
Nem a külügyminiszter dolga a kiadatás
A beszélgetésben szóba került Szijjártó Péter egy korábbi interjúja is, amelyben a külügyminiszter arról beszélt, hogy nem volt a „radarján” Kovács Béla ügye. A volt jobbikos európai parlamenti képviselőt jogerősen elítélték, ő azonban Oroszországba távozott, mielőtt a büntetését végre lehetett volna hajtani. Magyar György szerint ugyanakkor a kiadatási ügyek nem a külügyminiszter, hanem az igazságügyi tárca hatáskörébe tartoznak. Mint mondta, ha valakivel szemben jogerős ítélet születik, annak külföldi végrehajthatósága tekintetében jogsegélyegyezmények és államközi együttműködések alapján járnak el.
Az ügyvéd szerint ezért önmagában az, hogy Szijjártó Péter nem foglalkozott Kovács Béla kiadatásával, nem feltétlenül róható fel neki. Ugyanakkor a kérdés szerinte valójában a magyar kormány egészének felelősségét érinti. Kovács Béla oroszországi tartózkodása és a vele kapcsolatos korábbi magyarországi kémügy is annak a tágabb problémának a része, amely az orosz titkosszolgálati jelenléthez kapcsolódik.
Magyar György szerint a tíz orosz diplomata kiutasítása sem előzmények nélküli. A titkosszolgálatok munkája természetéből adódóan hosszabb folyamat, amelynek részletei nem kerülnek a nyilvánosság elé. A szakmai megfigyelés, az információgyűjtés és az elhárítás eredménye lehet egy olyan döntés, amelynek végén egy diplomatát persona non gratának nyilvánítanak és kiutasítanak az országból. „Ezek folyamatok, tartós folyamatok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a valós tényállási elemeket és azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek a gyanút megalapozták, a közvélemény nem ismerheti meg.
Üzenet Moszkvának, Brüsszelnek és a magyaroknak
Az ügyvéd szerint különösen fontos, hogy ezúttal nyilvánosan jelentették be tíz orosz diplomata kiutasítását. Diplomáciai körökben az ilyen lépés ritkának számít, ezért a döntésnek az egyszerű biztonsági intézkedésen túl politikai jelentősége is van. Magyar György úgy látja, a lépés azt jelzi, hogy a magyar kormány másképpen viszonyul Oroszországhoz, mint az előző kormányzat.
A változásnak szerinte több címzettje is van. „Mindenkinek üzenünk” – mondta, amikor arról kérdezték, hogy Oroszországnak, az Európai Uniónak, a NATO-nak vagy a magyar választóknak szól-e a kiutasítás. A magyaroknak azt, hogy Magyarország már nem akar olyan szoros kapcsolatot Oroszországgal, amely függőségi helyzethez vezethet. Európának pedig azt, hogy az ország nem akar többé orosz érdekeket képviselő szereplőként megjelenni az unióban.
Az oroszok felé ugyanakkor nem a kapcsolatok teljes megszakítását tartja az üzenet lényegének. Magyarország továbbra is normális kapcsolatokat akar Oroszországgal, hiszen gazdasági és energetikai kapcsolatok is vannak a két ország között. Magyar György szerint azonban más a normális kapcsolat és más az, amikor egy ország „csatlóssá” válik. Úgy fogalmazott: „tiszteljük egymást, de nem akarunk házasságra lépni”.
A tíz diplomata kiutasítása ugyanakkor orosz ellenlépést is kiválthat. Az ügyvéd szerint a diplomáciában az ilyen lépéseket általában retorzió követi, amely lehet magyar diplomaták kiutasítása, de akár gazdasági vagy kulturális hátrányok formájában is jelentkezhet. Egy korábbi hitel- vagy más tartós megállapodás esetében sem kizárt, hogy a bizalomvesztés hatással legyen a kapcsolatokra.
Orosz hídfőállásból új külpolitikai irány?
Magyar György szerint Magyarország korábbi Oroszország-politikája miatt az Európai Unión belül is komoly bizalomvesztés alakult ki. Úgy látja, a magyar kormány korábban sajátos kapcsolatot ápolt Moszkvával, miközben ez az uniós partnerekkel való együttműködésben is éreztette hatását. Szerinte ennek egyik következménye volt, hogy fontos európai egyeztetéseken Magyarországot kevésbé vonták be a bizalmi körökbe.
Az ügyvéd arra is kitért, hogy az orosz titkosszolgálati jelenlét nem új jelenség, és a világ számos országában működnek olyan diplomaták, akik hivatalos munkájuk mellett információgyűjtéssel is foglalkoznak. A kérdés az, hogy a fogadó ország meddig veszi ezt tudomásul. A tíz ember kiutasítása szerinte azt jelzi, hogy a magyar hatóságok egy ponton úgy ítélték meg: a tevékenység már veszélyt jelenthet az ország biztonságára és szuverenitására.
A diplomaták távozása azonban nem jelenti azt, hogy az orosz nagykövetség működésképtelenné válik. Magyar György szerint várhatóan új diplomaták érkeznek a helyükre, akiket a fogadó ország megvizsgálhat. A beszélgetésben elhangzott, hogy a több mint negyvenfős orosz diplomáciai jelenlét jelentős része kerülhetett a magyar szolgálatok figyelmébe. Az ügyvéd szerint a továbbiakban az is a magyar kémelhárítás hatékonyságának próbája lesz, hogy mennyire tudják figyelemmel kísérni az újonnan érkezőket.
A beszélgetés végén Magyar György a magyar belpolitikai helyzetre is kitért. A Fidesz jövőjéről azt mondta, hogy a párt maga sem tudja, milyen irányba induljon, és egy olyan „útvesztőbe” került, amelyből nem látszik a kivezető út. Szerinte a párt Orbán Viktortól várja az irányváltást, miközben „nincs nála iránytű”. A kötcsei találkozót ebből a szempontból is fontosnak tartja, ugyanakkor arra számít, hogy a miniszterelnök ottani megszólalásából a nyilvánosság csak azt ismerheti majd meg, amit a szervezők közölni akarnak.
