Az SZTE kutatói vizsgálják, hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agya a világűrhöz
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevonva, vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, hogyan alkalmazkodik az asztronauták agya a világűrhöz – közölte a felsőoktatási közkapcsolati igazgatósága szombaton.
A közlemény szerint az űrhajósoknak a hosszú küldetések során folyamatosan új helyzetekhez kell alkalmazkodni, és a sikerben kulcsszerepet játszhat, hogy milyen gyorsan tudnak új dolgokat tanulni és döntéseket hozni. Nagy kérdés, hogy a földitől eltérő környezet befolyásolja az asszociációs tanulást – két különböző inger vagy esemény összekapcsolását –, hiszen ha rontja ezt a képességet, akkor ez közvetlenül kihathat a biztonságra és a teljesítményre.
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok bevonásával indított vizsgálat célja, hogy kiderítsék, miként hat az egészséges ember kognitív teljesítményére egy érzékszerv – a súlytalanság állapotában az egyensúlyérző szerv – teljes kiesése.
A világűrben és földi körülmények között is teszteket végeztek a vizsgálatokban részt vett, vevő űrhajósokkal. A tanulási folyamat során először normál irányú összetett vizuális ingereket, majd nem szokványos irányban bemutatott összetett stimulusokat, legvégül egyszerűsített vizuális ingereket alkalmaztak a kutatók.
Nagy Attila, az SZTE élettani intézetének docense által irányított projekt során a földi körülmények között ötven önkéntesen is kipróbálták a teszteket az asztronauták a felbocsátás előtt, majd az űrállomáson, végül a visszatérést ismét hét-hét alkalommal végezték el.
Az adatok feldolgozását szeptemberben kezdték el, várhatóan az év végére lesznek meg a részletes eredmények, a jövőre pedig egy, vagy akár több publikáció is megjelenhet a kutatásról. Ha a súlytalanság nincs hatással az asszociatív tanulási képességekre, akkor a hosszabb űrutazás során is hatékonyan lehet alkalmazni.
Ha jelentősebb funkcióvesztés történik, akkor pedig lehetőség nyílik egy olyan stratégia kialakításához, ami már az űrhajósok felkészítése során bevethető. Az SZTE szakembereinek munkája így kínálhat olyan tréningeket, módszereket és akár gyógyszeres táplálkozási beavatkozások kidolgozását, amelyek segítik az űrhajósokat abban, hogy kognitív képességeik az űrben is megmaradjanak.
