Tíz évvel ezelőtt javasolta a BM, hogy üljünk át egy másik autóba

2013. március 15-re viszont mindenki úgy emlékszik, mintha tegnap lett volna, a megemlékezést ugyanis zárójelbe tette az időjárás, és az ország a hó fogságába esett. Az ítéletidő során közel tizenötezren rekedtek az utakon; több mint hatszáz balesetet regisztráltak, ezek közül négy halálos kimenetelű volt; hatalmas anyagi kár keletkezett; száznál is több települést zárt el a külvilágtól a hó; az apróbb falvakban az áramkimaradások mellett a vízellátással is gondok adódtak – foglalja össze a 24.hu.

Bár a tavasz enyhe időjárással köszöntött be, már az Országos Meteorológiai Szolgálat a március 14-i jelentésében arról írt, hogy a hajnali órákban megindult havazás és a viharos szél a Dunántúlon több felé hófúvást okozott.

Március 14. néhány óra alatt térdre kényszerítette az országot a hatalmas szél és a hó. Aznap már volt is egy tömegkarambol az M7-esen közel negyven autó részvételével, de más utakon is jellemző volt, hogy a kocsik egymás után ütköztek össze vagy csúsztak az árokba. A hatóságok arra kérték az embereket, hogy éjjel ne induljon útnak senki, az este műszakot záró cégeket pedig arra buzdították, hogy ne engedjék el a munkásaikat, maradjanak inkább biztonságban a gyárak területén.

Az M7-esen több baleset is volt, ezek közül az egyik legsúlyosabb Szabadbattyán magasságában, a Balaton felé vezető oldalon történt: 30 személyautó, nyolc furgon és kilenc kamion ütközött egymással. A tömegbaleset miatt sokan autójukba szorultak, egy ember meghalt, a súlyos és könnyű sérültek száma pedig meghaladta a negyvenet. Zala megyében már ekkor áramkimaradások voltak, egymás után akadtak el a buszok és a vonatok, egyes településeken ezért közlekedési tilalmat is elrendeltek.

Március 15-én aztán folytatódott az ítéletidő, ami a figyelmeztetés ellenére sokakat az utakon ért, és rengetegen voltak kénytelenek az autójukban tölteni az éjszakát. Az áldatlan állapotokért nem is a hó volt elsősorban felelős, hanem az orkán erejű szél, ami több méteres hótorlaszokat hozott létre, megbénítva a közlekedést az egész országban.

Kivezényelték az utakra a mentőegységeket, a katasztrófavédelmet, később pedig a Terrorelhárítási Központot is, mely az önkéntes civilekkel együttműködve végezte a mentést. Az M1-eshez és az M7-eshez közeli településeken több száz mentőállomást alakítottak ki, ahol közel tízezer embert helyeztek el, őket takaróval, meleg teával, szendvicsekkel látták el. A helyzet annyira rossz volt, hogy Ausztriától kellett segítséget kérni, öt hókotrót küldtek Magyarországra Hegyeshalom felől, hogy támogassák a magyar hatóságok munkáját. A Belügyminisztérium március 15-én délelőtt szólalt meg először, mikor már az ország fele hóban vesztegelt és javában zajlott a mentés is. Pintér Sándor azt mondta, mindent megtesznek, hogy mindenkit kiszabadítsanak, de három méteres hótorlaszok akadályozzák a munkájukat.
A belügyminiszter kijelentette: „Emberemlékezet óta nem volt ilyen idő”, majd riadót vezényelt. Nagyjából ezzel egy időben küldték ki minden magyar telefonjára az emlékezetes SMS-t: Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe!

Miközben az országban kialakult a hókáosz, Orbán Viktor Brüsszelben tárgyalt. A kormányfő helyettese, Semjén Zsolt Erdélyben volt, lóháton vonult be Kézdivásárhelyre. Az uniós csúcstalálkozóról március 15-én délutánt tért haza a miniszterelnök, az esti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy érhető az ingerültség, de fontos a kitartás.

A nap végére 13035 embert, 3490 gépjárművet és 55 települést szabadítottak ki a hó fogságából. Sokan a hóhelyzet második éjszakáját is az átmeneti melegedőkben töltötték, amiből 495-öt nyitottak országszerte. Az érintett megyékben a lezárt utakat egymás után nyitották meg, de Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében még március 15-én estére is több lezárt út vagy útszakasz maradt.

Március 16-án a magyar kormány YouTube-csatornáján egy hosszú, negyedórás videót is közzétettek, amiben a miniszterelnök Pintér Sándorral együtt személyesen mérte fel a mentést.

„Az időjárással nem vagyok elégedett, azzal amit az egységek tettek, azzal elégedett vagyok. Az állampolgári fegyelemmel megint elégedetlen vagyok. Felelőtlenül elindultak, nyári gumival elindultak, és 5-10 méteres látótávolságnál olyan sebességgel haladtak, hogy képtelenek voltak megállni” – fogalmazott a belügyminiszter.

A legkritikusabban érintett településeket még március 17-én is csak kétéltű lánctalpas járművekkel tudta megközelíteni a honvédség. De ekkor már egyetlen olyan település sem volt az országban, amit közúton legalább egy irányból ne lehetett volna megközelíteni. A károk elhárítása, illetve az áramszolgáltatás teljes helyreállítása azonban még napokig eltartott. Az Ibrányhoz közeli lápos területre, ahol az összeomlott elektromos hálózatot kellett javítani, katonai járművekkel szállították be a szakembereket. Szabolcs és Hajdú-Bihar megyében, ahol a legnagyobb üzemzavar keletkezett, összesen 5250 kilométer hosszúságú vezetékhálózatot kellett bejárniuk az áramszolgálató cég szakembereinek, hogy a hibahelyeket számba vehessék. Több mint 200 vezetékszakadás, 220 eltört villanyoszlop és 820 szigeteléstörést számoltak össze. Az E.ON Zrt. még helikoptereket is bevetett a hibaelhárítás érdekében.

A rendkívüli időjárás miatt kialakult helyzetnek hat halálos áldozata volt, közülük többen kihűlésben haltak meg.