Vannak kifejezetten egészséges élelmiszeradalékok is
Érdekes összeállítást közölt szombaton az Agrárszektor.hu. A szakoldal azt járta körbe, milyen adalékkal vannak tele az élelmiszerek. A cikkből megtudhatjuk azt is, hogy szinte már minden élelmiszerben vannak színezékek, és ezek jó esetben természetes eredetűek. De miért kell egyáltalán színezni egy terméket?
Nagyot ment az interneten a napokban egy videó, amiben felvetik azt a kérdést, hogy egy narancslére miért írják rá, hogy vegán? - hiszen ez egyértelműnek tűnik, pedig mégsem az – írja a szakportál. Ugyanis egyes narancsleveket őrölt rákpáncéllal színeznek, ekkortól már állati eredetű összetevő is van benne. De nem csak a színezékek, más adalékok is okozhatnak kavarodást. A növényi eredetűnek gondolt margarin is tartalmazhat írót, ami állati eredetű, a borokban is lehet állati fehérje, a sörben pedig egy kis zselatin, amit állati kötőszövetekből állítanak elő – sorolja a példákat. És itt vannak a vitaminnal dúsított gyümölcslevek, amelyekben a D-vitamin eredete vethet fel kérdéseket, mert ha lanolinból származik, akkor annak a juhok gyapjához is köze van van.
Az élelmiszeriparban számos okból használnak színezékeket. A színezékek segítségével egységes színt lehet biztosítani a termékeknek, s az élénk színek vonzóbbá teszik az ételeket, és így fokozzák az étvágyat is. Ugyanakkor a természetben előforduló színek palettája korlátozott. Azok a növényi eredetű anyagok, melyek alkalmasak más termékek színezésére, ezeknek a pigmentjei gyakran a növény legkülső rétegeiben, a héjban, máskor a gyümölcs húsában vagy a levelekben találhatók.
A piros és rózsaszín színek gyakran az antociánoknak köszönhetők, ezek megtalálhatunk például a vörös káposztában, a málnában, az áfonyában és a szederben – utóbbi három mind nagyon jó színezőanyagok bármilyen szörp, vagy lekvár esetén, például más kevésbé látványos színű gyümölccsel házasítva. A karotinoidok felelősek a narancssárgás színekért. Forrásaik lehetnek a sárgarépa, a sütőtök, a paprika és a kukorica. A klorofill adja a növények zöld színét. Ezt a pigmentet a legtöbb zöld leveles zöldségben és a zöld algákban megtalálhatjuk.
A cikkből azt is megtudhatjuk, hogy egyes növényeket kifejezetten színezési céllal termesztenek, egyes fajtákat kifejezetten erre a célra szelektálnak, nemesítenek. A betakarítás után e növényi anyagokat feldolgozzák, hogy kivonják belőlük a kívánt pigmenteket. Számos olyan növényt és gyümölcsöt ismerünk, amelyek gyönyörű, természetes színezékeket tartalmaznak és ez jól érvényesül más alapanyagból készült termékekben is. Ilyen a fekete bodza termése, ami nemcsak gyógyhatású, de intenzív sötétlila színű bogyói kiváló természetes színezéket szolgáltatnak. A meggy vörös és sötétlila fajtái intenzív színt adnak az élelmiszereknek. A meggyben található antociánok és karotinoidok felelősek a gyümölcs élénk színéért. Az áfonya sötétkék színét az antociánok adják. A málna élénkpiros színe szintén is az antociánoknak köszönhető. A sárgarépa narancssárga színét a béta-karotin adja, a kurkuma intenzív sárga színét pedig a kurkumin. A sárgabarack élénk narancssárga színe a béta-karotinnak köszönhető – sorolja a példákat az összeállítás.
A természetes színezékek számos előnnyel járnak a mesterséges színezékekkel szemben. A természetes színezékek gyakran antioxidánsokban és egyéb tápanyagokban gazdagok, tehát még egészségesek is. A természetes színezékek gyakran némi plusz, kedvező ízt is adnak az élelmiszereknek. Továbbá a természetes színezékek előállítása általában kevésbé környezetszennyező, mint a mesterséges színezékeké.
