2032-ig várhatunk az euróra, de 2027-ben jön a kutya kemény év

Cselovszki Róbert, az Erste Magyarország vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyettese a közös európai valuta bevezetéséről azt mondta: „Ez sem mindenható eszköz, de gondolkodjunk pozitívan.” Az euróbevezetés lehetőségeiről és kockázatairól Fazekas Gáborral, az OTP Global Markets igazgatójával beszélgetett a Forbes Money Summit 2026-on.

A Telex beszámolója szerint Kármán András pénzügyminiszter – még a Tisza Párt pénzügyi felelőseként – öt nappal a választás után arról beszélt, hogy 2030-ig megteremtenék az euró bevezetésének feltételeit. Ehhez Magyarországnak teljesítenie kell a maastrichti kritériumokat: a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá kell vinni, csökkenteni kell az államadósságot és az inflációt, megfelelő kamatszintet kell elérni, valamint a forintnak legalább két évet kell eltöltenie az ERM II árfolyam-mechanizmusban.

A lap felidézi azt is, hogy Kurali Zoltán, az MNB alelnöke szeptemberben arról beszélt: Magyarország 2029-ben léphetne be az ERM II-be, így az eurót legkorábban 2032-ben lehetne bevezetni. Cselovszki Róbert szerint ugyanakkor már az is sokat számítana, ha Magyarország olyan állapotba kerülne, hogy bármikor csatlakozhatna az euróövezethez. Fazekas Gábor úgy látja, évek óta nem volt ilyen lehetőség a bevezetésre, és szerinte a világpiaci folyamatok miatt Magyarországnak már nem nagyon maradt más választása.

Az euróhoz vezető út egyik legfontosabb akadálya a költségvetési hiány. A Pénzügyminisztérium júliusban a korábbi 3,7 százalékról a GDP 7,5 százalékára emelte a 2026-os hiánycélt, miután az Orbán-kormány költségvetésének átvilágítása a tervezettnél jóval nagyobb hiányt tárt fel. Fazekas Gábor szerint ez őt is meglepte, mert az OTP Global Markets alacsonyabb hiánnyal számolt.

A Telex beszámolója szerint a 7,5 százalékos hiány önmagában rosszabb képet mutat, mint amilyen a gazdaság helyzete lehet, mert a deficit 2029 környékére akár jelentősebb beavatkozás nélkül is 4,3 százalék körüli szintre csökkenhetne. Fazekas Gábor tapasztalatai alapján a befektetők egy része már azzal is elégedett lenne, ha 2027-re 5 százalék körülire mérséklődne a hiány, mások viszont négyessel kezdődő számot várnak. Bulgária példája alapján szerinte évi 0,5–0,9 százalékpontos csökkentés is előrelépés lehetne.

Cselovszki Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2027-es költségvetés tervezete nemcsak a következő év miatt lesz fontos, hanem azért is, mert abból derülhet ki, milyen növekedési pályát vár a kormány, és mit lehet majd bemutatni a befektetőknek. A forrás szerint az április 12-i országgyűlési választás óta Magyarország megelőlegezett bizalmat kapott, ami a kamatpályán és a forinton is látszott.

Fazekas Gábor az euró inflációs kockázatairól szólva azt mondta, szerinte nem ettől kell tartani, mert az elmúlt években Magyarországon rendre legalább 1,5 százalékponttal gyorsabban emelkedtek az árak, mint a régiós versenytársaknál. Úgy fogalmazott: az átállás okozhat átmeneti drágulást, de annak mértéke eltörpülne a korábban tapasztalt áremelkedések mellett.

Cselovszki szerint a legnagyobb veszély az, hogy Magyarországnak a bevezetési kritériumokat úgy kell teljesítenie, hogy közben beruházásokra váró piacon kell szerkezetváltást végrehajtania. Fazekas Gábor különösen 2027-et nevezte „kutya kemény” évnek, amikor a költségvetési kiigazítás érdekében a gazdasági növekedésből is jelentős áldozatot kellhet hozni. Cselovszki 2032-re számít euróra, Fazekas viszont azt sem zárta ki, hogy ez már 2030-ban megtörténhet.

A rendezvény másik beszélgetésén Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője arról beszélt, hogy a fogyasztás mellett már az ipar is hozzájárul a GDP növekedéséhez, elsősorban a járműgyártásnak és a számítógép-elektronikai ágazatnak köszönhetően, miközben a beruházásoknál továbbra sem látszik fordulat. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a magyar gazdaság öt egymást követő negyedévben bővült, és néhány korábbi nagyberuházás már termelni kezdett.

Trippon Mariann szerint a korábban beragadt uniós források felszabadítása javítja a költségvetés helyzetét, de érdemi növekedési többletet nem feltétlenül hoz, mert az RRF-források jelentős része már megvalósult vagy befejezés előtt álló beruházások utólagos finanszírozására szolgál. Virovácz Péterrel együtt ugyanakkor lát teret a kamatcsökkentésre: decemberig 25, jövőre további 100 bázispontos vágást tartanak elképzelhetőnek.

A beszámoló szerint Surányi György volt jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy az euró bevezetése után sem érnének véget a magyar gazdaság nehézségei, mert az euróövezetben a monetáris politika már nem a magyar gazdaság igényeihez igazodna. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetője az árrésstop és a rezsicsökkentés kivezetésének politikai nehézségeiről beszélt, Surányi pedig azt mondta: a rezsicsökkentés jelenlegi rendszerével szerinte nem lehet belépni az euróövezetbe.