15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek a magyar utak koncesszióba adása
Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc kormányközeli üzletember száz százalékos tulajdonában van.
A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, és kiderült, korábban becsültnél is többe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy a kormány 35 évre koncesszióba adta egy magáncégek alkotta konzorciumnak a hazai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. A 2021-ben kiírt pályázaton a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember érdekeltségeihez tartozó magántőkealapok nyertek.
Korábban csak becsülni lehetett ezt az összeget. A Transparency International Magyarország szintén hosszas bírósági procedúra után kapta meg a háttérszámításokat, a korrupció ellen küzdő civil szervezet által nyilvánosságra hozott dokumentumokból az derült ki, hogy 12,6 ezer milliárd forintnyi adófizetői pénz jut 35 év alatt a nyertes pályázóhoz.
Az eredeti szerződés szerint az állam 1666 kilométernyi útszakaszt ad kezelésbe, és további 381 kilométernyi autópályát adhat opcióként még oda az MKIF-nek. A koncessziós társaság 2056-ig átveheti és üzemeltetheti az M5- és M6-szakaszokat is. Ezekkel is számolva a kormányzati háttérszámítás 13,7 ezer milliárdos költséget becsült.
A Szabad Európa birtokába került mellékletek szerint a szerződés a 12,6 és a 13,7 ezer milliárdnál is van lényegesen magasabb összeg 15,073 ezer milliárd forint, amelynek a később bekerülő szakaszokkal együtt a szerződés értéke már 17,29 ezer milliárd forint. Ezek nettó összegek, vagyis nem tartalmazzák a 27 százalékos áfát.
Az összegek azonban változhatnak, hiszen a szerződés szerint az állam által fizetett díjak indexálhatók.
Április 24-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályok megszegése miatt. Brüsszel álláspontja szerint a Magyarország által odaítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot.
