2022-ben nem lesz könnyű dolguk a szavazatszámlálóknak

– A parlament november 9-én úgy döntött, hogy népszavazást akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is lehet tartani. Így egy időben lesz országgyűlési választás és népszavazás a kormány által gyermekvédelminek nevezett a törvényről. De hogy fog ez kinézni a gyakorlatban?

– Jó kérdés, leginkább a Nemzeti Választási Iroda tudna rá válaszolni. Én végigelemzem a folyamatot. Mind a két szavazást a köztársasági elnök tűzi ki. Vagy egy napra teszi, vagy nem, ezt most még nem tudjuk. Ha kitűzi, akkor meg kell választani az összes választási bizottságot. A szavazatszámláló bizottságokat az önkormányzati testületek választják. Ugyanazt a feladatot látják el. A következő elem maga a kampány. Azt, hogy az hogyan fog folyni, igazából nem tudjuk megmondani. A nagy kérdés, hogy az ellenzéket nem osztja-e meg a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazás elleni kampányolás. Bízzunk benne, hogy nem. Én úgy gondolom, hogy ebben a népszavazásban nem kell részt venni, azon nem kell szavazni. Ezzel szemben az országgyűlési választáson kell szavazni! Az első nagy különbség, hogy miről fog szólni az országos népszavazás kampánya, és az országgyűlési választás kampánya. Nem tudom, de valószínűsítem, az ellenzék azt akarja majd, hogy úgy szavazzunk az országos (a kormány által gyermekvédelminek nevezett) népszavazáson, hogy az semmiképp ne legyen érvényes. Viszont az országgyűlési választáson érvényes szavazatokra van szükség. Azt mindenképpen komoly feladat lesz elmagyarázni az embereknek, hogy miképpen kell – vagy nem kell – szavazni.

– Tegyük fel, hogy egy napon lesz az országgyűlési választás és a népszavazás. Az, aki elmegy szavazni, egy szavazólapot kap?

– Nem. Egy külön lapon szerepel a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás, mert a november 9-i módosítás nem csak arról szól, hogy egy napon lehessen tartani a népszavazást és az országgyűlési választást is, de van benne még egy módosítás. Nevezetesen az, hogy az egy kezdeményezőtől származó kérdéseket egy szavazólapra kell feltenni. Mivel itt csak egy kezdeményező van, a kormány, ezért a kérdései, az a négy, amit elfogadtak – az ötödiket a Kúria megsemmisítette –, egy szavazólapon lesznek.

– Az országgyűlési választásra hány szavazólapot kap a szavazó?

– Az országgyűlési választásra két szavazólap lesz, egy egyéni választókerületi, és egy országos listás szavazólap. Tehát amikor a szavazó bemegy a választókerületébe szavazni, összesen három szavazólapot kap majd.

– Mit tehet az, aki nem akar a kormány népszavazásán részt venni, csak az országgyűlési képviselőkre és a listára akar szavazni?

– Az első lehetőség, hogy hazaviszi a népszavazási szavazólapot. A választási bizottság nem tarthat motozást vagy házkutatást. Még azt sem tudjuk, hogy lesz-e önálló borítékja a népszavazásnak, vagy együtt lesz a másik kettővel az országgyűlési választási borítékban. Azt sem tudjuk, hogy lesz-e külön urnája a népszavazásnak és az országgyűlési szavazásnak. Nem muszáj, hogy legyen, de lehet így is dönteni. Ezt is a Nemzeti Választási Irodának kell eldöntenie. Ha az állampolgár külön-külön urnába dobja a népszavazási lapot és az országgyűlési szavazatát, akkor ezzel a választási bizottságoknak megspórol egy munkafázist: azt, hogy szétválogassák az országos népszavazás szavazólapjait és az országgyűlési választás két szavazólapját.

– Vagyis idővel és munkával való takarékosság, ha maga a választópolgár teszi külön urnákba a szavazólapokat, és nem a szavazatszámláló bizottság?

– Igen. Bonyodalom azonban mégis lehet, óriási bajban lesznek a szavazatszámlálók. Az országgyűlési szavazatszámlálással most ne foglalkozzunk, annak van egy kialakult metódusa, ki így csinálja, ki úgy, de valószínűleg nem változik az eddigiekhez képest. De az országos népszavazási szavazólapnál nem így van, mert egy szavazólapon jelen állás szerint lesz négy kérdés. (A kormány még bármelyik kérdést bármikor visszavonhatja.) A négy kérdés mellett négyszer két válasz lehetséges: igen, vagy nem. Tételezzük föl, ha valaki az első kérdésre igennel szavaz, a másodikra nemmel, a harmadikra igennel, a negyedikre nemmel, akkor egy szavazólapon négyféle szavazási eredmény lesz, amiből kettő-kettő egynemű. Azonban a szavazatszámlálásnál az a bevett gyakorlat – legalábbis eddig az volt –, hogy szétválogatják a szavazólapokat aszerint, hogy milyen kérdést adtak le. Most az a helyzet áll elő, hogy minden egyes szavazólapról ötfajta eredmény állapítható meg, mert az is lehet, hogy érvénytelen. Sőt, az is lehet, hogy lesz olyan kérdés, amelyre valaki érvénytelenül voksol. 

– Hogyan lehet érvénytelenül szavazni?

– Vagy úgy, hogy egyiket sem, tehát sem az igent, sem a nemet nem ikszeli be, vagy úgy, hogy mindkét választ, az igent és a nemet is beikszeli.

– Ha mindegyikre érvénytelen szavazatot ad le valaki, akkor az egész érvénytelen lesz?

– Nem az egész érvényességét, hanem kérdésenként kell az eredményt megállapítani. A választóbizottságot ez nagyon nehéz munkára kényszeríti. De van még egy nagyon komoly döntés, hogy milyen sorrendben fogják megszámolni a szavazatokat. Nehezen tudom elképzelni, hogy a Fidesz azt mondja, először a népszavazás eredményét akarják nyilvánosságra hozni, ezért az idősorban először az országos népszavazás szavazatait kell megállapítani. Merthogy ennél sokkal fontosabb, hogy ki győzött a parlamenti választáson. Ebből az következik, hogy időben hátratolják az országos népszavazás szavazatainak megszámolását. Akkor viszont marad az országgyűlési két szavazólap, és azok közül az eddigi szabályok szerint, először az országos listás szavazatokat kellett megszámolni. Politikailag az az érdekfeszítőbb, hogy hol van a parlamentbe kerülés öt százalékos határa. Ez egy döntő kérdés. Ebből én azt valószínűsítem, hogy a Választási Iroda útmutatása alapján, egy olyan idősor fog megszületni, hogy elsőként az országos listás szavazatokat kell megszámolni, és kitölteni a jegyzőkönyvet, utána az egyéni választókerületi eredményt, és harmadjára kérdésenként külön-külön az országos népszavazás eredményét. Ebbe belefáradnak a szavazatszámláló bizottságok.

– Sokan attól tartanak, visszaélésre ad lehetőséget, ha üresen hagyják a népszavazási szavazólapjukat, miután a referendumon nem akarnak részt venni.

- Én azt tanácsolom mindenkinek, hogy mindkét választ, tehát az igent és a nemet is be kell ikszelni. Volt már ilyen, 2016-ban. Akkor az volt a kérdés: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő betelepítését?” Érvényesen szavazott 3 100 000 ember, 41 százalék, érvénytelenül, vagy nem szavazott 4 850 000 ember, 58 százalék. Ez a népszavazás nem volt érvényes.

– Most miért akarta a Fidesz, hogy egyszerre legyen a népszavazás az országgyűlési választással?

– Azért, hogy megossza az ellenzéki koalíciót. Azt feltételezi, hogy ezáltal ellehetetleníti az ellenzéki koalíció kampányát. Ha a népszavazás kérdéseiben sikerül szembeállítania őket, akkor gyengíti az országgyűlési választáson való részvételt. Bízzunk benne, hogy téved a Fidesz. Azért ahhoz, hogy mi a Fidesz érdeke abban, hogy egyszerre legyen a két szavazás, még hozzátenném azt is: ezzel nyilván jelentősen hátráltatja a szavazatok összesítési folyamatát. Arra számítok, hogy este 11 előtt megint nem fogják nyilvánosságra hozni még az országos listás eredményt sem.

– Összegezve tehát, ha valaki csak az országgyűlési választáson akar rész venni, a kormány által gyermekvédelminek mondott országos népszavazáson nem, viszont tart attól, hogy az otthagyott üres népszavazási szavazólapjával visszaél valaki, akkor egyszerűen vigye azt haza magával.

– Igen. Vagy az „igen” karikába és a „nem” karikába is be kell húzni egy-egy ikszet. Mert azt onnét kiradírozni nem lehet.