2024-ben ismét csökkenni fog a reálnyugdíjak értéke

„Januárban ismét emelni fogjuk a nyugdíjakat, újabb hat százalékkal, februárban pedig a 13. havi ellátásra is számíthatnak a nyugdíjasok.” – Ezt a kommentet fűzte Varga Mihály pénzügyminiszter egy saját – amúgy a szépkorúakat az Idősek Napja alkalmából köszöntő Facebook-bejegyzéséhez (!!!). Az egy dolog, hogy ez nem jelenthet akkora meglepetést, hiszen a kormány már májusban tudatta, hogy hat százalék körüli inflációt vár jövőre. Ám még ennek fényében is kérdés, miért ezt a formát választotta a kormány a hat százalékos emelés belengetésére (merthogy mérget vehetünk rá, ez nem Varga önálló akciója volt). 

Ugyanakkor van egy ennél lényegesebb kérdés: reális-e a januári emelés mértéke? Persze a kérdés valójában az, hogy reális-e a tervezett jövő évi hat százalékos infláció, hiszen a nyugdíjemelés mértékének megállapításában az a mérvadó. Mellár Tamást kérdeztük.

„Meglehetősen irreális, hogy 2024-ben csupán hat százalékos lesz a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme” – reagált a Párbeszéd országgyűlési képviselője, korábbi KSH-elnök. Mint kifejtette: addig még elmegyeget az infláció mérséklése, ameddig a magas ütemet tíz százalék alá kell nyomni, de minden jel arra mutat, hogy a jövő évben tíz százalék alatt nem nagyon lehet már jelentős mozgásokat elérni. „Az infláció nagy valószínűséggel a nyolc-tíz százalék közötti sávban marad még, viszonylag hosszabb időn keresztül” – prognosztizálta a közgazdász.

Az idén 17 százalék körül lesz az éves infláció, ezt kell összevetni azzal, ha lesz hat százalékos emelés – közelített egy másik szemszögből Mellár. Aki szerint a kérdés úgy merül fel, az vajon fedezi-e majd a jövő évi, egész éves inflációt, habár nem arról van szó, hogy a 12 hónappal ezelőttit kell lefednie. A következtetése sajnálatos: „a nyugdíjasoknak arra kell számítaniuk, hogy jövőre is csökkenni fognak a reálnyugdíjak”. Ráadásul a hat százalékos emeléshez az átlagos inflációval számolnak, pedig a nyugdíjasokat sokkal erőteljesebben érinti az élelmiszer és az energia árának az alakulása, tartós fogyasztási cikket, ruházatot ugyanis ők nem annyira vásárolnak. Ebből is az következik, hogy 2024-ben a nyugdíjasokat érzékenyen érintő reálnyugdíj-csökkenés várható – mutatott rá.

Nem bánja azt a kormány, majd kiigazít novemberben, ahogy szokott – vetettük közbe. Majd kiderül – mondta Mellár, aki szerint nyilván a jövő évet az is bonyolítja, hogy választási év lesz 2024-ben, mégpedig kettős. „Egy szó, mint száz, ez a hat százalékos januári nyugdíjemelés igen kevés ahhoz, hogy valódi kompenzációt jelentsen” – szögezte le.

Egyetértve felvetésünkkel, Mellár is úgy látja, Orbánéknál már stratégiává vált az infláció, s így a nyugdíjemelés mértékének alultervezése. Mint kifejtette: ez azt jelenti, hogy ilyenkor a nyugdíjasoktól vesznek fel kamatmentes hitelt, ezzel is megpróbálják tehermentesíteni a költségvetést. „Merthogy nyilvánvalóan – és láthatóan – nagyon nagy bajban van a költségvetés, igen jelentős forráshiánnyal küszködik” – mutatott rá, azt prognosztizálva, hogy az államháztartási hiány az idén is bőven három százalék felett lesz, ami jelentősen meghaladja a tervezettet. (A Központi Statisztikai Hivatal keddi gyorstájékoztatója szerint az I. félévben a GDP-arányos hiány már 6,3 százalék volt, az egyenleg az előző év azonos időszakához képest GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.)