Szergej Lavrov: Oroszország válasza megsemmisítő lesz, ha megtámadják

„A nehéz felfogású európai politikusok számára, akiknek, remélem, megmutatják ezt az interjút, megismétlem: nem kell attól tartani, hogy Oroszország bárkit is megtámad " – nyilatkozott.

„Ha valakinek eszébe jut támadást indítani Oroszország ellen, a válasz megsemmisítő lesz" – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője, emlékeztetve, hogy ezt korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször nyilvánosan kilátásba helyezte.

A tárcavezető méltatta Donald Trump amerikai elnöknek és csapatának az ukrajnai rendezés elérése érdekében tett békés erőfeszítéseit. Célként nevezte meg a további együttműködést az amerikai tárgyalókkal a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére, tartós megállapodások kidolgozásában.

Megjegyezte, hogy ezzel szemben az ukrán és európai „kurátorok " nem mutatnak hajlandóságot konstruktív tárgyalásokra, Kijev nem adja fel az arra irányuló kísérleteit, hogy támadjaa fronton kialakult helyzetet, ahol a stratégiai kezdeményezés az orosz hadseregé. Lavrov az orosz békés lakosság terrorizálásával, a polgári infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal vádolta meg az ukrán felet.

Kifogásolta, hogy „szinte egész Európa – néhány kivételtől eltekintve" – ​​pénzeli és fegyverzi a kijevi „rezsimet" , és arról ábrándozik, hogy a szankciók nyomására az orosz gazdaság összeomlik.

„Az amerikai kormányváltást követően, Európa és az Európai Unió lett a béke fő akadálya. Nem titkolják az Oroszországgal való háború előkészítésére szolgáló terveiket" – hangoztatta.

Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió nemrégiben sikertelenül kísérelte meg Kijevnek juttatni a Belgiumban „befagyasztott " orosz devizatartalékokat. Rámutatott, hogy a Nyugat – az ukrajnai korrupciós botrányokra „tágra zárt szemmel " – továbbra is Oroszország elleni támadóeszközként használja fel Ukrajnát.

„Első ránézésre innovatívnak" nevezte az amerikai nemzetbiztonsági stratégia új változatának központi elveit. Szakértői véleményekre hivatkozva azt mondta, ezek azt jelezhetik, hogy Washington újragondolhatja nemzetközi szerepét és felülvizsgálhatja a „szabályokon alapuló világrend " koncepcióját.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai stratégiában nem szerepel nyílt felhívás Oroszország szisztematikus feltartóztatására.

„Talán először fordul elő, hogy az USA, ha nem is rögzít arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az észak-atlanti szövetséget nem kell bővíteni, de legalábbis nyilvánosan megkérdőjelezi a NATO fejlődésének örökös expanziós pályáját" – nyilatkozott.

Véleménye szerint a stratégiában megfogalmazott egyes elképzelések elméletileg nem működnek az orosz-amerikai párbeszéddel. Moszkva végleges döntéseit a gyakorlati lépésektől tette függővé.

A TASZSZ, idézve Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint az előző vezetők úgy döntöttek, hogy 2030-ra felkészülnek a háborúra Oroszországgal, megkérdezte Lavrovtól, hogy vajon szerinte az EU jelenlegi politikusgenerációja átlépte-e már Moszkva viszonylatában azt a pontot, ahonnan már nem lehet visszafordulni.

A tárcavezető hangot adott álláspontjának, miszerint az unió több mint 2014 óta törekszik az Oroszországgal való együttműködés mechanizmusainak felszámolására.

„A legtöbb európai ország kormányzati körei orosz fenyegetéssel riogatnak, oroszellenes és militarista hangulatot szítanak a társadalomban. Külön szeretném kifejezni, hogy bármiféle legitim alap nélkül készül: Oroszország soha nem ellenséges európai szomszédjaival" – hangoztatta Lavrov, aki okfejtésében ezen a ponton fogalmazta meg az Oroszország elleni támadásra adandó megsemmisítő válaszra vonatkozó figyelmeztetését.

A Közel-Keletről szólva azt mondta, hogy Izrael idén nyílt agressziót követett el Irán ellen, az Egyesült Államok támogatásával, amely rakéta- és bombacsapást mért az iráni nukleáris programnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) garanciái alatt álló létesítményei ellen.

Aggasztónak nevezte izraeli tisztségviselők azon nyilatkozatait, amelyek nem zárták ki az erőszakos módszerek jövőbeni alkalmazását Teheránnal szemben.

Ezzel a régióval kapcsolatban is bírálta az európaiakat, akik szerint csak „olajat öntenek a tűzre" és nem hagynak fel a kísérleteikkel, hogy új választóvonalakat húzzanak, mivel nem érdekeltek a közel-keleti országok közötti szilárd jószomszédi kapcsolatok kiépítésében. Lavrov szerint az irániak maximális önuralmat tanúsítanak, a Nyugat minden provokációjára a párbeszédre való nyitottsággal reagálnak.

A gázai helyzettel kapcsolatban üdvözölte a nemzetközi forróközvetítő folyamot, amelynek 2023 októberétől tartó vérontás befejeződött „fázisa".

„Akárhogy is alakuljon a helyzet Gázában és környékén, továbbra is a palesztin-izraeli konfliktus igazságos rendezését támogatjuk, nemzetközileg elismert jogi alapokon. A legfontosabb itt az, hogy orvosoljuk a történelmi igazságtalanságot megélt zsidóságot, és biztosítsuk egy életképes palesztin állam létrehozását, amely Izraellel együtt fog létezni Közel-Kelet az összes többi nép számára" – vélekedett.

A Távol-Keletre kitérve megismételte, hogy Oroszország Tajvant Kína elidegeníthetetlen részének tekinti, és ellenzi a sziget függetlenségét. Lavrov kiindulási pontként nevezte meg, hogy a tajvani kérdés Kína belügye, és hogy Pekingnek minden jogi alapja megvan a szuverenitásának és területi integritásának védelmére.