A 100 ezer forint alatti nyugdíjakat kellene először rendezni
Nyugdíjak ügyében nem az „átlagnyugdíjjal való bűvészkedés” az első feladat, hanem azoknak a helyzetén kell javítani, akik 100 000 forint alatti nyugdíjból tengődnek. Csaknem egymillió ilyen ember van Magyarországon – mondta Harangozó Tamás, az MSZP politikusa.
Az átlagnyugdíj emelése teljesen igazságtalan lenne, hiszen az átlagban a hat-, hét-, nyolcszázezres nyugdíjúak is benne vannak „ugyanúgy, mint azok a szerencsétlen tízezrek, akik minimálnyugdíjon, azaz 30 000 forint alatt kapnak nyugdíjat (...) és a jóisten tudja csak, hogy hogyan élnek meg ebben az országban”.
A Fidesz ugyanis azzal kezdte működését, hogy eltörölte a nyugdíjplafont. Már ma is tucatszámra vannak milliomos nyugdíjasok, „és ahogy el fognak menni az elmúlt 8-10 évben meggazdagodott emberek nyugdíjba, akik korlátlanul fizették be a nyugdíjalapba a pénzt, korlátlanul is fogják kivenni életük végéig” – mondta a szocialista politikus az ATV A nap híre című műsorában szerdán.
A műsorban Simon András arról beszélgetett Harangozóval, Dávid Ferenccel, a Vállalkozók Országos Szövetsége volt elnökével és Rangos Katalin újságíróval, hogy 2021-re Magyarországon lesznek a térségben a legalacsonyabbak a nyugdíjak, ha Románia valóban megemeli két év alatt az ottani nyugdíjakat 70%-kal, mint ahogy a hírek szólnak.
A szereplők megegyeztek abban, hogy az átlagnyugdíj nem írja le a helyzetet és a problémát sem, hiszen óriási igazságtalanságok és méltánytalanságok vannak a magyar nyugdíjrendszerben, és egy valódi összehasonlításhoz más tényezőket, például a béreket, az adórendszert és az egészségügyi ellátás helyzetét is figyelembe kellene venni.
Harangozó megemlítette, hogy ellenzékből a Fidesz 14. havi nyugdíjat ígért. Az MSZP-kormány alatt pedig, a maival ellentétben, végig a svájci indexálást alkalmazták, vagyis a nyugdíjak igazodtak a béremelkedéshez és az inflációhoz. Sőt, speciális „nyugdíjas kosarat” vettek figyelembe, „hiszen teljesen mindegy, hogyha az új Tesla elektromos autó 30%-kal olcsóbban vehető meg a nyugdíjasok számára, amikor lassan már a gyümölcsöt effektíve a középosztály sem engedheti meg magának.” Amikor pedig a gazdasági válság miatt a 13. havi nyugdíjat kényszerűen megszüntették, akkor a „csomagba bekerült”, hogy a 3-4%-ot meghaladó gazdasági növekedés esetén a nyugdíjasoknak automatikusan nyugdíjprémiumot kell kapniuk. Most a nyugdíjprémiumról és annak mértékéről a kormány a saját kénye-kedve szerint dönt.
Dávid felvetette, hogy a magas bérkiáramlás miatt még a szociális hozzájárulás csökkentése után is éppen elég bevétele marad a kormánynak az adókból és a járulékokból ahhoz, hogy lépjen a nyugdíjak rendezésében, mégsem teszi meg.
Harangozó erre azt mondta: ez hozzáállás kérdése. Nem populizmus megemlíteni, hogy „azért itt van az új Várba költözés, a vizes EB, a stadionok”, de a nyugdíjrendezést „nem kehet körbetapsolni, hogy ezt a Viktor építette, még ötven évig ”. Nem beszélve a 3000 milliárd forintos magánnyugdíj-vagyonról, „ami annak a ciklusnak a végére el lett tapsolva”, amikor az kormány eltulajdonította.
Dávid az állítólag tervezett romániai 70%-os nyugdíjemelésre azt mondta: „teljesen nyilvánvaló, hogy ez közgazdaságilag nonszensz”. Harangozó szerint pedig „nem kétséges, hogy belpolitikai oka van” az ilyen híreknek, hiszen Romániában tavasszal parlamenti választás lesz.
