A 2026-os választásig rejtegeti a kormány a titkos NER-milliárdokat
A múlt héten fogadta el a parlament azt a pénzügyi salátatörvényt, amely eredeti formájában – az Európai Unió nyomására és az uniós jog elvárásai szerint – már jövő év elejétől némileg átláthatóvá tette volna Magyarországon bejegyzett magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét és az alapokba fektetett (rejtett) vagyon mértékét. Ám a végszavazás előtt a kormány saját, 50 oldalas törvényjavaslatához egy 45 oldalas kiegészítő módosítást nyújtott be, amit a fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság (TB), majd a szintén kormánytöbbségű parlament habozás nélkül megszavazott. Ennek eredményeként csak a 2026-os választások után ismerhetjük meg a magántőkealapok végső tulajdonosait.
A módosító javaslatokat formailag ugyan a TB nyújtja be, ám a paragrafusok 99,99 százalékát valamely minisztériumban írják, a bizottsági tagok sokszor az ülés előtti éjszaka kapják meg a több száz oldalas szöveget. A kormány számára azért kényelmes a TB-n keresztül, végszavazás előtt módosítani egy már megvitatott törvényt, mert ezekről a pontokról újabb vita már nem lesz, így a nyilvánosság minimalizálható. Ez a megfontolás vezethette a kormányt amikor benyújtotta azt a módosítást, hogy a magántőke alapokra vonatkozó adatokat első ízben csak 2026. július elsején kell feltölteni a NAV adatbázisába.
Az indoklás szerint azért van szükség halasztásra, hogy a magántőkelapoknak „megfelelő felkészülési időt biztosítsanak” az új kötelezettségre – derül ki a módosító javaslat 111. pontjából. A javaslatot a parlament elfogadta, a törvényt a köztársasági elnök alá is írta és már ki is hirdették.
A törvénymódosításra azért kényszerült a kormány, mert a Transparency International Magyarország (TI) az Európai Bizottsághoz fordult azt kifogásolva, hogy a magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó magántőkealapok valódi tulajdonosai ismeretlenek a nyilvánosság és sokszor a hatóságok előtt is.
Az uniós hatóságok megállapították, hogy a jelenlegi szabályozás nem felel meg az uniós keretszabályoknak, illetve a pénzmosás elleni irányelveknek, emiatt 2024. júliusában kötelezettségszegési eljárás indult a magyar állammal szemben. Erre adott választ a kormány az eredeti törvénymódosítással, amely biztosítaná a magántőkelapok végső tulajdonosainak nyilvántartását. Ezt a határidőt tolta ki a kormány a választások utánra.
A halasztást a Népszava kérdésére az egész ügyet feltáró és a közbeszédbe helyező TI szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit úgy kommentálta, hogy az, hogy a már regisztrált magántőke-alapokról csak a következő országgyűlési választások után érkezhet információ, túlzottan hosszúra szabott felkészülési időszakot tesz lehetővé.
Mindez akár arra is lehetőséget nyújt, hogy módosítsanak a magántőkealapok tulajdonosi struktúráján, illetve a kötelező, legalább 6 éves fenntartási időszak után felszámolják a már feleslegessé vált alapokat – tette hozzá a szakértő.
Az ügyfelek átvilágítását végző pénzügyi szolgáltatóknak így első alkalommal majd 2026 közepén kell adatot szolgáltatni a NAV felé, hogy kik is valójában a működő magántőkelapok végső tulajdonosai. Addig nem lesz ezen alapok tulajdonosi szerkezetéről semmilyen nyilvántartás, holott az például a hatóságok számára is fontos lenne egy-egy eljárásnál. Igaz, az adatbázis máris számos sebből vérzik, hiszen az adóhatóság nem jogosult ellenőrizni a benne foglalt adatokat, így azok minősége sokszor igencsak megkérdőjelezhető. Pedig az adatok ellenőrzését előírná a legújabb pénzmosás elleni irányelv, ez azonban kimaradt a módosító csomagból.
Ráadásul a NAV végső tulajdonosi adatbázisa 2026. júliusa után is csak a hatóságok számára lesz hozzáférhető, a korrupcióellenes civil szervezetek vagy a média még jogos igény esetében sem tekinthetne bele egykönnyen, annak ellenére, hogy ezt szintén előírja a legújabb pénzmosás elleni EU-s irányelv.
| A magántőkealapok intézményét az Orbán-kormány a 2010-es évek közepén hozta létre, ám az alapok 2020-ban kezdtek el robbanásszerűen szaporodni. 2023-ra mintegy 200 alapban több ezer milliárd forintnyi vagyont rejthettek el, bár pontos adatokkal 2021 óta nem szolgálnak a hatóságok. Ezen vagyonok forrása sok esetben a költségvetés. A magántőkealapokat szokták magyar offshore cégeknek is nevezni, hisz ugyanazt az anonimitást nyújtja, mint egy ciprusi vagy panamai offshore cég. Előnye viszont, hogy az ügyintézést hazai pénzintézetek bonyolítják, miközben a kormányhoz közelálló NER-milliárdosok joggal bízhatnak benne, hogy a magyar hatóságok nem fogják firtatni az alapokban lévő pénz eredetét, hiszen épp ezért hozta létre a kormány a lyukas szabályozást. |
