A Belügyminisztérium sunyi módon, „brutális támadásra” készül a polgárok ellen

Az egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló BM rendelet tervezetében olvasható a kormány által tervezett új intézkedés, amely kiverte Alexin Zoltán adatvédelmi szakértőnél a biztosítékot. A Hírklikknek beszélt erről, s már az elején felhívta arra a figyelmet, hogy a tervezet címe semmilyen utalást sem tartalmaz arra, hogy itt egészségügyi jogszabályok módosulnának. Pedig a tervezetben több egészségügyi jogszabályt változtatnának meg. Közéjük tartozik a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. Ez a rendelet az alapellátást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót kötelezte a rendkívül bizalmas orvosi titoknak minősülő egészségügyi törzslap megőrzésére. Nos, most ezt szándékoznak megváltoztatni, kötelezővé téve az adatfeltöltést az EESZT-be – mutatott rá.

Emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi törzslapok sok esetben 10-20 éves időtartamra visszamenőleges adatot tartalmaznak a munkavállalók egészségi állapotáról. Ráadásul ezeket az adatokat egyáltalán nem önként hozták a foglalkozás-egészségügyi orvos tudomására. Köztük számos intim (az EESZT más részeiben védett) adat található, akár addiktológiai, pszichiátriai, urológiai, genetikai vagy nőgyógyászati adatok. Található itt családi anamnesztikus (kórelőzménnyel kapcsolatos) adat a felmenő rokonok betegségeiről, ha a munkavállaló jóhiszeműen tájékoztatta erről az orvost. „A kényszerintézkedéssel összegyűjtött adatokat úgy kell az orvosoknak feltölteniük, hogy azok azonnal továbbításra kerülnek 70-80 ezer illetéktelen megtekintő számára mindenféle védelem nélkül, zéró önrendelkezés mellett, a polgárok magánszféráját széttaposva” – hívta fel a figyelmet a szakértő a módosítás abszurditására.

 „A változtatás véres bosszúnak tűnik, amelyre nem tudom, hogy adott-e okot a lakosság” – fogalmazta meg éles véleményét Alexin Zoltán. Úgy látja ugyanis, hogy a kötelező foglalkozás- egészségügyi alkalmassági vizsgálatok eltörlése, sőt, a felnőttekre is kötelező orvosi szűrővizsgálatok bukása után a kormányzat így áll bosszút. 

A változtatás ráadásul több szempontból is alkotmányos problémákat vet fel – állapította meg. Egyrészt az adatvédelmi törvény szerint személyes adatok kezelését csak törvényi szinten lehetne szabályozni. „Ennek az adatkezelésnek jelenleg semmilyen értelmes célja nincs – hacsak az nem, hogy a polgárokat teljesen lemeztelenítse, megalázza az orvosi vizsgálatok alkalmával” – mondta. Ezen túl, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat jelenleg törvényellenesen jut hozzá a TAJ azonosítóhoz – ezt az alapvető jogok biztosa és az Adatvédelmi Hatóság egybehangzóan megállapította 2023-ban, és az alapvető jogok biztosa felkérte a minisztert, hogy ennek megfelelően vegye le a foglalkozás egészségügyi beutalóról a rajta szereplő TAJ azonosítót. A miniszter azonban ezt nem tette meg.... most pedig ezt a jogellenesen megszerzett TAJ azonosítót használja fel arra, hogy kényszer-adatkezelést rendeljen el. Mindenesetre az adatvédelmi szakértő azt legalább szerencsésnek tartja, hogy a személyazonosítók használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, és ezért nem lehet egy egyszerű BM rendelettel megváltoztatni.

A most tervezett változtatás visszamenőleges hatályú jogalkotást is jelentene – ami szintén alkotmányellenes, és ráadásul brutálisan megalázó is – szögezte le. „Mivel a polgárok figyelmét szokás szerint nem hívják fel erre, nem fognak tudni róla, teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak lesznek az EESZT nevű kiberfegyvernek. Nem szolgáltak rá, hogy az állam egy digitális szögesdrótkerítés mögé kényszerítse őket” – „üzente”.

S hogy mit tehetnek az állampolgárok? Szerinte egyetlen dolgot, nevezetesen, hogy megszüntetnek mindenféle együttműködést a foglalkozás-egészségügyi orvossal, aki ilyen galádul elárulta őket. Az EESZT-ben pedig beállítják a teljes tiltást (legalább az alkalmassági vizsgálat idejére). Soha ne adjanak felmentést, lehetőséget az orvosnak az EESZT feltörésére, ha mégis kell valamilyen leletet bemutatni, akkor azt a saját Egészségablak alkalmazáson keresztül mutassák be – tanácsolta.

 „A múlt példáiból okulva feltételezhetően a változtatás mögött az a cél is felsejlik, hogy a lakosság nagy részére kiterjedő, hosszú időre visszanyúló teljes egészségügyi térképet az állam elektronikusan feldolgozza – természetesen titokban, kényszerintézkedés keretében –, majd végül a polgárok ellen fordítsa” – állapította meg. Kemény kritikaként azt is megfogalmazta, hogy „az EESZT nem az egészséget, szolgálja, hanem a féktelen uralkodásvágy kielégítését szolgáló fegyver a lakosság ellen”.

Alexin Zoltán egy további kőkemény megállapítással zárta a mondandóját: „A karácsonyi ünnepekre időzítve, amikor az emberek már az ünnepre hangolódnak – elfogadhatatlan ilyen brutális terrortámadást elkövetni a polgárok ellen”.