A Bige-Závecz felmérés 4.: Kétharmados vereséget szenvedett el a Fidesz az EU-val szemben

NVZS 2021. március 31. 18:35 2021. márc. 31. 18:35

Pár napja derült ki, hogy egy vezető magyar üzletember saját pénzéből rendelt ritka alapos (egy hónapig tartó munkát feltételező) politikai jellegű reprezentatív közvélemény-kutatást. A Bige László felkérésére, a Závecz Research által készített felmérés olyan témákban is kikérte az emberek véleményét, amelyek nem gyakran szerepelnek a nyilvános kutatások témái között. Ilyen – a teljesség igénye nélkül – Orbán Viktor jellemzői, a kormány és az ellenzék hitelessége, illetve állásfoglalás ügyek mellett. Más érintett témák – mint a korrupció, a kivándorlás vagy az EU megítélése – pedig azért izgalmasak, mert aktuálisan megmutatják, befolyásolja-e, s ha igen, mennyire a járvány egy éve a magyarok véleményét. A hozzánk eljutott felmérésből elsőként ezek közül szemezgetünk. Ezúttal azt nézzük meg, hogyan ítélik meg az Európai Uniót a magyarok, illetve, hogy egy népszavazáson miként döntenének bentmaradásról/kilépésről.

A keleti vakcinák eddig 600 ezer magyarnak mentették meg az életét, a nyugati vakcinák miatt pedig 20 ezer magyar vesztette életét” – ez, a Lázár Jánostól származó idézet az egyik eddigi legutolsó azon kormánypárti, Brüsszel-ellenes kijelentések sorában, amelyek naponta (gyakran akár naponta többször is) elhangzanak különféle fideszesek részéről. Hol durván uszítanak az EU ellen – lásd a fenti Lázár mondat  –, máskor visszafogottabban, ahogy például Szijjártó Péter március utolsó napján brüsszelezett egyet: „„...ez 2,2 millió keleti oltóanyag, amelyek nélkül hatalmas bajban lettünk volna, ha Brüsszelre és a magyar baloldalra hallgattunk volna...”. 

Orbán leghűségesebb emberei (úgy is mint Szijjártó) vagy éppen a vidékre száműzött, s a miniszterelnök kegyeibe ismét beférkőzni kepesztő, korábbi országos politikus nem véletlenül beszél úgy, ahogy. A jelenlegi rezsim az évek során egyre élesebb unió-ellenes retorikát kezdett bevetni, elég az olyan mondatokra gondolni, mint Kövér László házelnök tavaly novemberben a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott kijelentése, miszerint „Nem egy birodalomhoz csatlakoztunk, abból elegünk volt, amikor a Szovjetuniónak voltunk egy kliensállama, gyarmata”; vagy persze Orbán (a Brexit kapcsán elhangzott) szavaira, hogy „van élet az unión kívül”, illetve arra, amikor azt fejtegette, hogy „aki kilépett, saját úton jár, saját megoldást keres, az hamarabb tudja megvédeni a polgárainak az egészségét meg az életét, mint mi, akik bennmaradtunk. Ez a valóság. Ezzel azért érdemes szembenézni”.

Mindezek fényében csodaszámba megy, hogy a magyarok körében nemhogy gyengülne, ellenkezőleg, még erősödik is az Európai Unió vonzereje. Olyannyira, hogy még a fideszesek meghatározó többsége is egyre erőteljesebben tagságpárti. Legyen az hazai vagy közös uniós felmérés, az eredmény rendre ezt mutatja. 

Hiába a propaganda, a magyarok a tagságot választják

A Bige-Závecz jelentés ezzel foglalkozó része is erre az eredményre jutott. A kérdés egyértelmű és félreérthetetlen volt: „Ha népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország tagja maradjon-e az Európai Uniónak, vagy lépjen ki, Ön hogy szavazna?”. A válaszok azt mutatják, hogy a magyarok tántoríthatatlanul a nyugathoz, Európához akarnak tartozni, odavalónak érzik magukat, hiába Orbán és rezsimje unió-ellenes retorikája, fellépése és a százmilliárdokat felemésztő propagandája (például emlékszünk még a brüsszelezős plakátokra?), párosulva a kelet felmagasztalásával: 76 százalék nemet mondana a kilépésre egy népszavazáson.

Ezen belül – természetesen – a kormánypártiak között valamelyest alacsonyabb az EU-ban maradni akarók aránya, mint az ellenzékiek között, a legalacsonyabb pedig a párt nélküliek körében (75, 80, illetve 69 százalék). Miközben az ember azt gondolná, hogy a városiak és a nyugati országrészben, a fejlettebb régiókban élők a leginkább unió-pártiak, s hogy minél kisebb a település, minél keletebbre fekszik, annál kevésbé értékelik az EU-tagságot – nos, ez nem így van, ugyanis a legtöbb kilépést támogató szavazó Budapesten, Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon található. Ám még ezekben a régiókban is több mint kétharmados a tagság megtartóinak a tábora (66, 79, illetve 71 százalékos a maradni akarók aránya). Érdekes módon, a településcsoportok közül a fővárosban van a legtöbb támogatója egy potenciális HUXIT-referendumnak: a budapestiek 18 százaléka kilépne. 

Jó irányba megy az EU

Miközben a Fidesz élén Orbán Viktorral az utóbbi években egyre egyértelműbben EU-ellenes politikát folytat, látszatra mintha fel akarná készíteni a lakosságot a HUXIT-ra, az emberek kitartóan kiállnak az integrált Európa, annak értékei mellett. Könyvtárakat megtöltő irodalma lesz egyszer annak, hogyan állhatott elő a XXI. század eleji Magyarországon az a helyzet, hogy a Fidesz és Orbán sorra nyerte (a felé lejtő terepen kétharmaddal) a választásokat, hogyan volt képes hatni, befolyásolni a magyarokat belpolitikai kérdésekben, miközben kudarcot vallott az erőteljes ellen-propagandája: még a saját szavazói is állhatatosan unió-pártiak maradtak.

Pedig a többség szerint nem mennek jó irányba a dolgok az EU-ban. A kérdésre –„összességében jó vagy rossz irányba mennek a dolgok az Európai Unióban?” – a válaszadóknak csak a 44 százaléka mondta, hogy jó az irány (Igaz, nemmel ennél kisebb, 39 százalékos arányban ikszeltek). Ráadásul a Fidesz-szavazók között többen tartják az EU irányát jónak  (51 százalék), mint az ellenzékiek (45 százalék). 

Kétharmad a jogállamiság feltételei mellett

A felmérés nem állt meg annál, hogy mit tart a lakosság a tagsáról, a miértre, pontosabban arra is keresi a választ, hogyan látják az EU-t és azt, hogy mit kínál az unió, s mi hogyan élünk vele. A fentiek fényében nem meglepő módon, többségében pozitív a megítélés, s olyanok a válaszok (például a korrupció és annak megállítása területén), ami élesen ellentétes az Orbán-kormány által folytatott gyakorlattal. Láthatóan csak egyetlen témában – a migráció kérdésében – sikerült az Orbán-propagandának termékeny talajra hullania.

A főbb vélemények:

▪ 80 százalék szerint az EU-tagság pozitívan hat a magyar gazdaságra;

▪ 62 százalék úgy érzi, hogy az EU-s pénzek nagy részét elnyeli a korrupció;

▪ 67 százalék támogatja az EU-s támogatások jogállamisági feltételekhez kapcsolását;

▪ 61 százalék gondolja úgy, hogy az EU segít megvédeni a magyar demokráciát;

▪ 58 százalék) támogatja az euró bevezetését.

Ugyanakkor:

▪ a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy az EU bevándorlókat akar kényszeríteni Magyarországra;

Bige-Závecz felmérés 4_A MAGYAROK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

Forrás: Közhangulat, problémák, értékek

Megj.: az összes – kormánypárti, párt nélküli és ellenzéki pártra szavazók – összefésült véleménye alapján.

A Bige-Závecz felmérésről szóló sorozatunkban eddig megjelent írásunk:

  1. A fideszesek negyede szerint Orbán hataloméhes

  2. Törvények és programok helyett vezérre vágyik a magyarok fele

  3. A magyarok szerint az ellenzék hitelesebb az Orbán- kormánynál