A bíróság jogerősen is kirúgta a bírónőt, aki az unióhoz fordult
Panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz annak a bírónőnek az ügyvédei, akit a napokban jogerősen is kirúgtak állásából. Szabó Gabriella korábban a magyar menekültügyi törvénnyel kapcsolatban kért állásfoglalást az Európai Bíróságtól, ám – feltehetően éppen emiatt – később alkalmatlanná nyilvánították. „Nem volt ezer százalékos bizonyítékunk arról, hogy politikai döntés született, viszont a bírónő munkájában egyetlen kirívó hibát sem talált az Országos Bírói Hivatal, mégis megfosztották bírói hivatásától” – mondta a Hírklikknek dr. Szepesházi Péter ügyvéd, akivel az ügyről beszélgettünk.
Ahogyan arról a Hírklikk korábban beszámolt, Szabó Gabriella előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához, amikor a StopSoros törvénytervezet menekültügyi részében talált olyan elemeket, amelyek szemben álltak az uniós joggal. A bírónőt később alkalmatlannak nyilvánították és három év után nem folytathatta munkáját. Azóta pereskedett a Fővárosi Törvényszékkel, mert szerinte politikai okok és nem alkalmatlansága miatt nem dolgozhat bíróként. A felfüggesztett bírónő ügyvédei – dr. Székely Gábor és dr. Szepesházi Péter – maguk is bírók voltak korábban. Szerintük kétségtelenül összeállt a kép, csakhogy az ügyet újra első fokon tárgyaló Szolgálati Bíróság, bár nem jogerősen, de máshogy döntött, amire válaszul ismét fellebbeztek.
2024 első napjaiban úgy tűnt, hogy bár nem szándékosan, de a bírónő malmára hajtotta a vizet a kormány, miután megegyezett az Európai Bizottsággal, amely rábólintott Magyarország igazságügyi reformcsomagjára és ezért felszabadított némi zárolt uniós pénzt. Ahogy Szepesházi Péter fogalmazott ezzel érdekes helyzet alakult ki, ugyanis a reformok között óriási szerepe van annak a pontnak, amely kimondja, hogy nyugodtan fordulhat az EU Bíróságához bármely magyar bíró előzetes döntéshozatalért a saját ügyében, tehát megkérdezheti az EU bíróságát. „Ezt azonban itthon nem veszik jó néven. Ez volt az egyik fő állításuk Szabó Gabriella perében, ezért nyilvánították alkalmatlannak, illetve mentették fel bírói állásából. Természetesen ezt tagadja a Fővárosi Törvényszék elnöke és az elsőfokú bíróság.”
Nem volt ezer százalékos bizonyítékuk arra, hogy politikai okból rúgták ki a bírónőt, aki az igazságügyi reform előtt néhány évvel bátorkodott EU normakontrollt kérni egy menekültügyi kérdésben. De az őt ért fenyegetőzésen túl, egyetlen olyan kirívó bírói hibát sem találtak a munkájában, amely indokolhatná az eltávolítását. Most meg már a reform is kimondja, hogy bármelyik bíró kérhet előzetes döntéshozatalt – emlékeztetett Szepesházi Péter.
A megismételt eljárás keretében a napokban döntött a bíróság, sajnos nem úgy, ahogyan várták – mondta az ügyvéd. Ugyanis a bíróság helyben hagyta a korábbi döntést, ezért jogerősen is kirúgták Szabó Gabriellát. Ha nekik adtak volna igazat, akkor vagy egy munkaügyi per keretén belül szerezhette volna vissza bírói állását, vagy az Országos Bírói Hivatal elnöke saját jogon is visszahelyezhette volna Szabó Gabriellát munkakörébe.
Most meg kell várni a hivatalos indoklást, aminek elkészítésére 30 napja van a Szolgálati Bíróságnak. Utána panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz, és ha kell, a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is. A taláros testület kérhet új eljárást. Ha elutasítja a panaszt, akkor Strasbourgban már csak kártérítést kérhet a magyar államtól, és Szabó Gabriella többé nem lehet bíró. „Ha olyan időszakban kerül a panasz az Ab-hoz, amikor már az egész Orbán-rendszer meggyengült, vagy erősen elkezdte ezt a folyamatot, akkor van esély. Egyébként csak akkor, ha maga a hatalom súgná azt az Alkotmánybíróságnak, hogy politikai megfontolásból, akár a további uniós pénzek miatt, de döntsenek szakmai alapon. Minden más esetben úgy tűnik, jelenleg minimális az esélye Szabó Gabriellának” – fejtette ki Szepesházi Péter.
