A CEU újabb sikere – Ettől magyarországi helyzete változatlan

A rangsor olyan felsőfokú intézményeket vizsgál, amelyek egyetemi alap- és/vagy posztgraduális képzést nyújtanak, megfelelnek a megszabott tudományos és munkáltatói elvárásoknak, és a publikációik száma tudományterületenként eléri a meghatározott minimumot. A QS 1222 intézményt rangsorol 48 tudományterület alapján világszerte. Hasonló szempontok alapján készül egy másik neves tematikus rangsor, a Shanghai is, amelyben a CEU szintén jó helyezéseket ér el.

 „Nem csak az a jó, hogy ilyen előkelő helyezéseket ért el a CEU ebben a tematikus rangsorban, hanem az is, hogy a tavalyi eredményekhez képest is sikerült egy nagy ugrást elérni” – mondta megkeresésünkre Enyedi Zsolt, hozzátéve: ez egy komoly megerősítése annak, hogy a CEU mind a kutatás, mind pedig az oktatás területén komoly renoméra tett szert az elmúlt években. Ez a presztízsen túl komoly hasznot is hoz – s ez alatt nem pénzbeni hasznot kell érteni. Ma már ugyanis  a diákok és a tanárok egyaránt nézik ezeket a tematikus rangsorokat, amelyek számukra többet árulnak el egy-egy képzésről, mint az olyan általános értékelő besorolások, amelyek pozíciókba tesznek egy-egy egyetemet, ám azt már nem részletezik, hogy az adott egyetem által kínált egyes képzések hogyan állják meg a helyüket világviszonylatban. Pedig a diákok és a tanárok elsősorban ez alapján döntenek, hogy hol tanulnak, illetve szeretnének oktatni – szögezte le a rektorhelyettes, aki szerint a CEU számára azért is fontosak az ilyen rangsorok, mert „a kifejezetten az egész egyetemet rangsoroló értékelésekben általában nem szerepel, mivel ott feltétel, hogy az egyetem kínáljon alapfokú, azaz BA oktatást is, s így azokból  graduális és posztgraduális képzést kínáló intézmények ki szoktak maradni”.

Ugyanakkor nem túl optimista a tekintetben, hogy ez az eredmény bárkit is jobb belátásra bírna Magyarországon. Annak ellenére is így gondolja, hogy  Orbán Viktor és Palkovics László többször is beszélt arról, hogy szeretnék, ha lenne olyan egyetem Magyarországon, amelyet a világ legjobb száz vagy kétszáz egyeteme közé rangsorolnának. „Ha a legújabb eredményekre megrándítják a vállukat, akkor saját magukkal kerülnek ellentmondásba” – szögezte le Enyedi Zsolt.

A CEU rektorhelyettesével beszélgetve óhatatlanul felmerül a kérdés: hogyan állnak a tárgyalások a kormánnyal. Szavaiból kiderült, hogy sehogy. Pontosabban, ők időről-időre elküldenek dokumentumokat a kormány illetékes szervének, de az maximum tudomásul veszi ezt, de nem csinál semmit. Legutóbb januárban küldték el az amerikai akkreditációs bizottság, a Middle States Commission on Higher Education (MSCHE) jelentését, amelynek elnöke, Ron Daniel – aki egyben a John Hopkins Egyetem elnöke is – azt javasolta, hogy újítsák meg a felsőoktatás egyik sikertörténetének számító CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját. A kormány illetékes szervéhez is eljuttatott jelentésük szerint a CEU minden szempontból megfelel a legmagasabb amerikai elvárásoknak, s ezekből kiderül az is, hogy butaság, amit kormánypárti sajtó írt, nevezetesen, hogy az akkreditáció a Közép-Európai Egyetemé, nem pedig a CEU-é.  Az akkreditációs bizottság által készített dokumentumokban ugyanis ott látható az egyetem amerikai székhelyének a címe is, s feketén-fehéren leírják, hogy a fő kampusz Budapesten van, de az USA-ban is oktatnak.

Hogyan áll a költözés előkészítése? – kérdeztük a rektorhelyettestől, aki elmondta, jövőre alapvetően kétkampuszos rendszerben működnek majd, Bécsben és Budapesten is lesznek órák, tanítanak tanárjaik. Hosszas és aprólékos munka eredményeként azt is tudják már, hogy az egyes hónapokban nagyjából hány diák lesz Bécsben, illetve Budapesten, s hogy miként intézik az egyetemi eseményeket. „Ez egy nagyon bonyolult technikai folyamat, amelynek messze nem vagyunk még a végén” – szögezte le.