Bérfékezés

A 2024. november 25-én aláírt – három évre szóló – bérmegállapodás azt célozta meg, hogy 2025-ben nagymértékben erősödjék a fizetések vásárlóereje, hiszen a minimálbér 2025-ös 9 százalékos emelkedése és a dinamikus bérnövekedés jelentősen meghaladhatja a várhatóan három-négy százalékos infláció mértékét. A bérek tartós és érdemi emelkedése hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez, ezáltal pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el. A magyar kormány egy évvel ezelőtt „történelmi jelentőségűnek” minősítette a munkaadók és a munkavállalók képviselői által is ellenjegyzett kontraktust.

A 2025. év vonatkozásában hamar kiderült, hogy a magyar gazdaság idén nem képes 3 százalék feletti növekedésre (lesz ebből talán fél százalék), az infláció (a pénzromlás) nem „három-négy százalékos” hanem 4,6-4,8 százalékos lesz, arról már nem is beszélve, hogy az eredetileg tervezett költségvetési hiány és az államadósság szintje sem tartható. Erre szokták némi malíciával a mondani: a többi stimmel. Szóval jól látható, hogy a 2025-ös év teljesítményoldalról kudarcos, kizárólag a kormányfő és nemzetgazdasági miniszter kukorékol sikerekről, stabilitásról, előre lépésről. Rajtuk kívül mindenki látta és érzékelte, hogy bizony harmadik éve lejtmenetben a hazai gazdaság.

No mindegy, a 2025. évnek lassan vége, nyakunkon a 2026. év, amelyre vonatkozóan a hároméves (2025-2026-2027) bérmegállapodás a következőket tartalmazza:

• bruttó átlagkereset-növekedés 7,6 %
• GDP-gyarapodás                                   4,1 %
• Infláció (éves szinten)                           3,0 %

Mindenki előtt világos már régóta, hogy 2026-ban semmi esélye a bérmegállapodásban jelzett 4,1 százalékos GDP-bővülésnek. Ennek ellenére a FIDESZ-KDNP többség által 2025. június 17-én elfogadott – a jövő évre érvényes – költségvetési előirányzatban 4,1 százalékos GDP-növekedést, 3,6 százalékos inflációt és 3,7 százalékos költségvetési hiányt prognosztizál.

Nézzük a Magyar Nemzeti Bank által 2025. szeptemberében kiadott Inflációs Jelentését, az alappálya összefoglaló táblázata szerint:

• nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2026)                        10,5 %
• GDP-gyarapodás (2026)                                                            2,8 %

• Infláció (éves szinten) felelőssége (2026)                                3,8 %

Nem akarom túlbonyolítani a képletet, de azt jól látható, hogy a hároméves bérmegállapodás alapadatai, a költségvetési paraméterek és az MNB-előrejelzés számai nincsenek összhangban. A bruttó hazai termék esetében „ordító” a különbség a kormányzati 4,1 százalékos álom és az MNB által prognosztizált – 2,8 százalékos – GDP-prognózis között. A Czomba-nyilatkozat azt tükrözi, hogy a kormány is kezd ébredezni, hiszen az alig-alig lélegző és nagyon meggyötört vállalkozói szektor jövőre nem terhelhető 13 százalékos minimálbér-növeléssel.

Czomba Sándor arról is beszélt, hogy a teljesítményektől elszakadó bérpolitika és a legkisebb bértarifa „túlfeszítése” munkahelyek ezreit veszélyeztetheti. A 13 százalékos ígérvény – ellentételezés nélkül – nem beváltható, nem véletlen, hogy a munkaadói oldal 6-8 százalékos minimálbér-emelést tart észszerűnek. Ezzel szemben a szakszervezetek 10-12 százalékos mértékben gondolkodnak. Nagy a differencia, érdemi kormányzati beavatkozás (vállalkozói tehercsökkenés) nélkül nehezen képzelhető el – a 2026. évet érintő fejezet – hatályba léptetése.