A „családbarát adóforradalom” sem nem családbarát, sem nem reform

„Ez egy családbarát adóforradalom. Sehol nincs ilyen a világban...mi nem megszorítunk ebben a zavaros gazdasági, háborús világhelyzetben, hanem lehetőségeket nyitunk a fiatalok és a családok előtt is...a csedet és a gyedet adómentessé tesszük, ez két év alatt elérheti akár az egymillió forintos plusz jövedelmet is azoknak, akik ebben az állapotban vannak, és most a gyerekek után járó adókedvezményt is megduplázzuk két lépésben...augusztus elsején, vagy augusztus első hetében mindenki megkapja a megemelt családi adókedvezmény miatt magasabb fizetését... Most már van miről beszélni, most már hiheted, mert látod, kedves barátom, hiszen, ha két gyereked van, akkor pontosan 20 ezer forinttal nő meg a jövedelmed nettó. Ha meg három gyereked van, akkor meg 50 ezerrel, vagy még többel is. És majd ugyanez megtörténik a családosokkal január 1-jén, amikor az egy, két és három gyermekeseknek még 50 százalékkal megnöveljük az adókedvezményét...októberben pedig a háromgyerekes édesanyák, függetlenül a gyermekek életkorától, ha megvan a három gyermekük, életük végéig adómentesek lesznek, szja-mentesek, és ez megtörténik a kétgyermekesekkel is, majd január 1-jétől. Tehát egy hat hónap alatt lezajló adóforradalomnak az első napjait éljük most”. Ezt fejtegette Orbán Viktor kormányfő pénteken, a Kossuth Rádió reggeli műsorában, az interjúnak (amúgy rosszul) álcázott szokásos kinyilatkoztatása keretében. Büszkélkedett azzal, hogy „Sehol nincs ilyen a világban. Általában sincsen, most meg konkrétan, ahol mindenhol megszorítások vannak a nyugati világban, ez végképp nincs”, majd felhozta a szokásos orbáni mantrát, miszerint „Most szerintem a legfontosabb a családbarát kormányzás. Ennek része az otthonteremtés, és része a dolgozó emberek és gyermeket nevelő emberek megsegítése. Erről szól a családbarát adóforradalom is.”

Mindenesetre ezt a nagy orbáni családcentrikusságot nem tükrözi vissza például a gyerekvállalási kedv alakulása. Olyannyira nem, hogy évről-évre kevesebb gyerek születik Magyarországon: míg 2009-ben, az Orbán-fél kétharmadok előtti teljes évben 96 442 élveszületés volt Magyarországon, addig tavaly már csak 77 511. Az idén is hónapról-hónapra tovább romlik a helyzet: mint a minap megírtuk, összesen csak 34 845 újszülöttet regisztráltak a hatóságok.

Vajon ez mire utal? Igazolja-e az igazságtartalmát annak, amivel Orbán büszkélkedik a családbarát kormányzásról? Vagy csak szakmailag rosszul csinálják? És mennyi az igazságtartalma a most – vélhetően új szlogenként bedobott „családbarát adóforradalomnak”?   Vagy ez is csak propaganda-szólam? Korózs Lajos szociálpolitikust, az MSZP elnökhelyettesét kérdeztük. 

„Magyarországon ma már permanens válságban van az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra, a közösségi közlekedés, a teljes állami közszolgálati szektor – az állam már az elemi kötelezettségeit sem képes biztosítani” – szögezte le a szakértő, aki ebben a megközelítésben az égvilágon semmilyen családcentrikusságot nem lát az Orbán-kormány politikájában. Nem is tartja véletlennek sem a komoly mértéket elért kivándorlást, sem a demográfiai adatok bezuhanását. „Ezt pedig nem lehet egyszeri adókedvezményekkel ellensúlyozni” – tette hozzá, megjegyezve: akár úgy is lehet fogalmazni, hogy például az szja-mentesség elfogadásával egy anyuka tulajdonképpen automatikusan aláírja kötelezvényt, lemondva arról, hogy legyenek megfelelő szakemberek a gyermekei ellátásához, legyen elegendő és megfelelő tanár, egészségügyi dolgozó, legyenek rövidebbek a várólisták, stb., „merthogy ezek  bizony így függenek össze”.

Arról nem is szólva, hogy a kormány trükközik azzal, mennyit költ családtámogatásra – derül ki abból, ami elmondott Korózs. Mint mesélte, pár éve kikérték a vonatkozó adatokat, s kiderült, hogy a családtámogatási rendszerben könyvelik el még a nők-negyven nyugdíjba vonulásának a költségeit is, ami százmilliárdos plusz nyugdíjkifizetést jelent. Egy másik példája a nagycsaládosok autókedvezménye, aminek köszönhetően, a milliárdos feleségeket is komoly pénzekkel támogatta az állam.

Szavaiból az derül ki, hogy ezt azért necces lehet adóforradalomnak, pláne „családbarát adóforradalomnak” nevezni. „Semmilyen szinten nem lehet ezt rá mondani.” Mint rámutatott: „a kormány hirtelen jött javaslatokkal áll folyamatosan elő, látván a támogatottságának bezuhanását a társadalomban, próbálnak belekapaszkodni a legkisebb fűszálba is, s ígérgetnek már mindenkinek mindent, de láthatóan hiába, ugyanis a többség ma már nem hisz Orbánnak és a Fidesznek” . 

Tételezzük fel, hogy lesz jövőre kormányváltás, s az új kormány – legyen az kétharmados többséggel rendelkező, egypárti vagy koalíciós – egy borzasztóan lepusztult gazdaságot kap örökül, elképesztő terhekkel. De vajon nem lenne-e öngyilkosság leállítani Orbánék mostani osztogatását, visszavonni például azokat, amiket akár csak a „családbarát adóforradalom” keretében ígérget(ett)? – vetettük fel. Korózs Lajos visszakérdezett: „Akkor ezzel az erővel örökkön örökké maradjon Jászai Gellérté az Antenna Hungária?” 

Szerinte az új kormánynak elő kellene készítenie egy új társadalmi szerződést, amelynek egyik fejezetében – nagyon komoly, a társadalom szereplőivel, hozzáértőkkel folytatott egyeztetések útján közösen – kellene meghatározni az adóreformot, a közszolgálati reformot, egy teljesen új alkotmányt, amelyben máshova helyeződnek az állam kötelezettségeivel és az állampolgárok jogaival kapcsolatos hangsúlyok. „Nem kapkodva, a társadalomnak elmagyarázva, az emberekkel megértetve kell a közteherviselést igazságosabbá tenni, így lehet olyan változásokat elérni idehaza, amilyenek most talán még reménytelennek tűnnek” – húzta alá, megjegyezve: ehhez természetesen idő, sok idő kell.