A Fidesz a bíróságokra is rátenyerel

A kormány terve érezhető felháborodást váltott ki a jogászok körében, de ha jól értem, a bírák eddig is követték a Kúria döntéseit. Vagy eddig nem így volt?

Ha bizonyos ügyekben egymással ellentétes döntések születettek az alsóbb szintű bíróságokon, akkor a legfőbb jogi fórum, a Kúria hozott egy úgynevezett jogegységi döntést.  Eddig csak ez volt kötelező a bírákra nézve. A tervezett változás szerint viszont a jövőben a Kúria eseti döntése is kötelező lesz, tehát majdnem precedens jog lép életbe. 

Ez azért okoz problémát, mert eddig a bíró a konkrét ügy ismeretében az érvényben lévő törvények alapján, a legjobb meggyőződése szerint hozott döntést. Ezután viszont megkötik a bíró kezét azzal, hogy kötelezővé teszik, hogy az írott jog mellett - esetleg azzal szemben – a Kúria konkrét ügyekben hozott döntéseit is követni kell.

Ezzel valóban csökken az eddigi bírói szabadság?

Tulajdonképpen beszorítják a bírót, aki eddig kizárólag a jogszabály, a bizonyítékok és a lelkiismerete alapján szabadon mérlegelt és döntött. A tervezett törvény viszont azt sugallja, hogy a bíró csak ne gondolkodjon és mérlegeljen annyit, ha van a Kúriának egy hasonló ügyben született döntése, akkor annak megfelelően köteles ítélkezni. 

Ha mégis eltér tőle, akkor azt meg kell indokolnia. Illetve az új jogszabály szerint a bírói döntést meg lehet támadni azon a címen, hogy az eltért a Kúria döntésétől.

Ezzel a bíró kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Fegyelmező erő lehet a Kúria döntése a teljes bírói karra?

Igen, a bíró függetlenségét, önállóságát, szabad döntési jogát mérhetetlen módon leszűkítik.  Ezután ugyanis nemcsak a törvény, hanem egy másik ügyben született precedens alapján köteles dönteni a bíró.

Az igazságügyi miniszter asszony arról kevesebbet beszélt, hogy a politikai kinevezettnek számító alkotmánybírók mindenféle gyakorlat nélkül bírákká válhatnának a Kúrián. Vagyis rövid időn belül a Fidesz számára politikailag megbízható káderek vezetnék a legfőbb bírói fórumot, amelynek a döntései irányítanák a teljes hazai bírói kart?

Igen, ez akkor következhetne be, ha a jelenlegi alkotmánybíráknak lejár a mandátuma, s azt követően mindféle feltétel nélkül – ami a bírói kinevezéshez kell – átmehetnek Kúriára, és ott bíráskodnának. 

Ezzel gyakorlatilag a politika kezébe kerülne a bíróság?

Mindez valóban azt jelenti, hogy a Kúriát is sikerül feltölteni politikai kinevezettekkel. Amíg ez nem történik meg teljes mértékben, addig is a bíró szabadságát és függetlenségét erősen korlátozzák. 

Ebből mit érez majd az igazságát kereső ügyfél, aki ilyen-olyan panasszal bírósághoz fordul?

Természetesen minden konkrét ügyre lesz befolyása a Kúriának, de ezek közül különösen érdekes lesz majd, amelynek úgymond politikai összefüggése van. Ha ugyanis a polgár szembe kerül bármely hatósággal, például az adóhivatallal, vagy ha vitás gyülekezéssel kapcsolatos döntést kell meghozni, akkor a politikai kinevezettek, vagy az államigazgatásból érkező bírák könnyen döntenek majd az állam szája íze szerint. A politikailag befolyásolt bírói kar ugyanis feltételezhetően nem az állampolgárt fogja előnyben részesíteni a hatalommal szemben.

Ez persze azt is jelenti, hogy az emberek bizalmatlanok lesznek a bíróságokkal szemben. Nem árt ez az országnak?

Miután a közigazgatási bíróságot nem tudta a kormány létrehozni, ezért a rendes bírósági rendszer átalakításával igyekeznek a politika befolyását érvényesíteni, amivel az igazságszolgáltatásnak természetesen sokat ártanak.