A MOL ukrán kikötői akciója átrajzolhatja Közép-Európa energiapiacát
A MOL hozzá akar férni az odesszai kikötőhöz, és a Brody vezetéken keresztül akar onnan kőolajat szállítani. Ezzel a MOL logisztikai átalakításra fogad az energiafüggetlenség biztosítása érdekében, olyan lépésre, amely átalakíthatja a finomítás és az export dinamikáját az egész kontinensen.
Ahogyan azonban a történelem is mutatja, az energiaátmenetek ebben a régióban ritkán zökkenőmentesek. Az EU azon törekvése, hogy 2027-re fokozatosan megszüntesse az orosz energiaimportot, a szárazföldi közép-európai országokat alternatívák utáni kutatásra késztette – írja a tőzsdére szakosodott amerikai portál, az AInvest..
A MOL, Magyarország egyetlen finomítója és gazdaságának egyik pillére, nehéz választás előtt áll: vagy alkalmazkodik, vagy kockáztatja, hogy lemarad. Az Odessza-Brody vezeték, ha újjáélesztik, elkerülő utat biztosíthat az orosz Druzsba vezeték körül, amely jelenleg Magyarország nyersolaj-szükségletének 60 százalékát biztosítja.
Orbán esetében a terv támogatása pragmatikus fordulatot jelezhet, de akár stratégiai kockázatot is, ha megromlanak a kapcsolatok Kijevvel.
Az EU erős nyomást gyakorol: mentességet adott Magyarországnak és Szlovákiának az orosz olajimportra, de csak 2027-ig. A MOL csővezeték-fejlesztési ütemtervének igazodnia kell ehhez a határidőhöz.
A MOL lépése nem csak az ukrán kikötőkről szól. A vállalat átfogó szerkezetátalakítást indított. A finomító korszerűsítése azonban hibátlan végrehajtást igényel, és az azerbajdzsáni ellátási lánc továbbra is a Grúzián és Törökországon – a geopolitikai volatilitásra hajlamos régiókon – keresztüli tranzitra támaszkodik.
Az Odessza-Brody vezeték újjáélesztésével igen sok a technikai kihívás: az 1200 km-es vezeték le van állítva, több mint egymilliárd dolláros javítást igényel. A MOL adott be javaslatokat uniós vagy nemzetközi finanszírozásra, de a bürokratikus késedelmek elodázhatják az ütemtervet.
Az orosz szabotázs a Fekete-tengeren megzavarhatja a szállításokat. A MOL alternatív útvonalakra vagy tárolásra vonatkozó vészhelyzeti tervei nem egyértelműek. Politikai szempontból Orbán álláspontja bonyolítja a helyzetet. Magyarország ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását, de Kijev együttműködése elengedhetetlen a csővezetékhez. Egy diplomáciai hiba kisiklathatja a projektet.
A befektetők számára mindez magas hozamú, magas kockázatú játéknak ígérkezik. A MOL részvényei ingadozóak voltak, tükrözve a bizonytalanságokat. A két lehetséges forgatókönyv:
1. Ha az Odessza-Brody csővezeték 2025-re üzembe kerül, és a MOL finomítói zökkenőmentesen alkalmazkodnak, a vállalat uralhatja Közép-Európa energetikai átállását. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektje és diverzifikált ellátási lánca tőkét vonzhat, növelve a multiplikációkat.
2. Ha kudarcot vall a terv a késedelmek, geopolitikai összecsapások vagy költségtúllépések miatt, a MOL túlzottan eladósodik, és a vártnál hosszabb ideig függ az orosz nyersolajtól.
Következtetés: a MOL ukrajnai kikötői üzlete több mint egy energialogisztikai projekt: geopolitikai népszavazás Közép-Európa energia-szuverenitásáról. A siker a vállalatot az orosz utáni energia-infrastruktúra egyik kulcsfontosságú láncszemévé tenné, ami bőségesen megtérítené a befektetőket. Egyelőre kockázatos az ügy, de a nyeremény – a régió energiajövőjének alakítása – túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk.
