A kormány felelőtlensége, hogy még mindig az orosz kőolajtól és gáztól függünk
A háború ott kezdődik, amikor valaki felborítja a status quo-t, kétségbe vonja, és erővel megváltoztatja azt. Ha ezt elfogadják és szentesítik, attól kezdve bárki a világon azt mondhatja, hoppá, ha erővel lehet területet szerezni, mert úgyis beletörődnek utána, érdemes megkockáztatni. Egyebek között erről beszélt Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Ezt az ukrán-orosz konfliktus legfrissebb fejleményeinek elemzése kapcsán mondta a volt külügyminiszter, miközben szóba kerültek a Munkácsot ért orosz rakétatámadás okán kialakult éleshangú szóváltások is. Csak emlékeztetőül: hazánk beutazási tilalommal sújtotta a magyar nemzetiségű parancsnokot, aki a Barátság kőolajvezeték elleni dróntámadást végrehajtotta, és javasolta, ne kaphasson beutazási engedélyt egyetlen schengeni országba sem. Balázs Péter ezt „szégyenletes döntésként” minősítette. Szijjártó Péter a magyar és szlovák energiabiztonság veszélyeztetésére hivatkozva hozta meg ezt a döntést, amit a korábbi uniós biztos az ukránok jogos akciójának minősített, ellenben a magyar kormány hibájául rótta fel, hogy lassan három éve nem látja be, válságterületeken áthaladó energiavezetékre alapozni az ország biztonságos ellátását – felelőtlenség.
Szóba került az a panaszos levél is, amelyet a magyar miniszterelnök a maga és szlovák kollégája nevében írt a vezeték elleni támadás kapcsán Donald Trumpnak. „Nem örülök, hogy ezt hallom. Nagyon dühös vagyok emiatt. Mondd meg Szlovákiának is. Te vagy a nagy barátom” – írta válaszában az amerikai elnök. Jó volna tudni, milyen formában kapta meg ezt az üzenetet a szlovák kolléga? – jegyezte meg Balázs Péter.
A beszélgetésben teret kaptak a béketeremtés esélyei is. A volt külügyminiszter úgy látja, a folyamat megállt, Trump nekiszaladt, de nem kerültek közelebb egymáshoz a felek, és erre nem is lehet mindaddig esély, amíg nem készül egy olyan béketerv, ami kiindulási alap lehet mindkét fél számára. A politikai és katonai rendezés akkor lehet sikeres, ha az elképzeléseket egyaránt támogatja a kialakult új erőközpont, az úgynevezett „tettrekészek szövetsége”, valamint a konfliktusban érdekelt nyugat-európai vezető államok, illetve Kanada is. Ugyanakkor, a finnek példáját említve, helyük lehet a tárgyalóasztalnál a kisebb államoknak is, ha a vezetőjüknek vannak ötletei és hozzá nemzetközi tekintélyük is.
Közép-Európai kitekintéssel zárult a beszélgetés, amelyben Balázs Péter kitért a közelgő cseh választások várható fejleményeire és az ottani politikai csatározások minket érintő esetleges kihatásaira. Szóba került a lengyel belpolitikai helyzet is, a kettős hatalom, a kormányfő és az újonnan beiktatott államelnök politikai konfliktusa.
