Perintfalvi Rita ügyvédei sajtópert és büntetőpert is indítanak az eddig példátlan támadás miatt
Most majd kiderül, milyen mértékben képes a magyar jogrendszer igazságosan kezelni az olyan politikailag érzékeny rágalmazási ügyeket, mint a Perintfalvi Ritát ért becsületcsorbulás helyreállítására, az ügy tisztázására, illetve az elkövetők felelősségre vonására egy rendkívül ízléstelen támadás után. A KikkTV Mélyvíz című műsorában két ügyvéd „nagyágyú” – Litresits András és Szepesházi Péter – számolt be az ügyben tett jogi lépésekről.
A pereskedés az elsőként a Kurucinfóban megjelent, és a cikk szerzőjének társadalmi hálójához köthető, más jobboldali, kormányközeli médiumokban is átvett írások váltották ki. A beszélgetés során az ügyvéd szakértők kifejtették, e támadások mögött munkamegosztás húzódhat meg, és nem teljesen véletlen, hogy a kormánykritikus személyiségeket lejárató információk jobban elterjednek bizonyos portálokon, miközben a szélesebb körű média inkább visszafogott, vagy csak jelzésszerű megjelenést enged meg az ilyen és ehhez hasonló témákban.
Az ügyvédek Hegedűs Antallal kiegészült háromtagú csapata összetett feladatot lát el a perben: Hegedűs büntetőjogi feljelentéseket tett a hamis videók és hanganyagok törvénybe ütköző forgalmazása miatt, ezekre a feljelentésekre magánvádas eljárás formájában került sor. Litresits közvádas eljárást indított a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Készenléti Rendőrségnél, ám a hatósági reakció késlekedik, az egyéb politikai ügyekhez képest lassú a reagálásuk, ami a hatóság esetleges politikai befolyásoltságra utalhat. Szepesházi az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást a hamis hírek alapján szereplő személyes adatok törlése érdekében, még akkor is, ha a kérdéses szexuális tartalmú adatok nem az ügyfelét, hanem egy teljesen más személyt érintenek.
Az ügyben jelentős adminisztratív és jogi nehézséget okoz, hogy a cikk eredetileg amerikai szerverről fut, az adatok törlése vagy az üzemeltető azonosítása nehézkes. Magyar bírósági gyakorlat szerint egy médiaszerkesztő büntetőjogi felelőssége csak akkor állapítható meg, ha bizonyítható, hogy ő tudott a rágalmakról és azok közzétételéről, ami gyakorlatilag ritkán sikerül. Tapasztalatok szerint a médiacégek gyakran törlik az adatokat a szervereikről, így megnehezítve a bizonyítást. Az adatvédelmi hatósági eljárások is nehezen járnak eredménnyel, mivel 2010 után a jogszabályi környezet szigorúbb lett, és a közigazgatási bíróságok hatásköre beszűkült. Ennek következtében nehéz gyorsan és hatékonyan szankcionálni a jogsértő tartalmakat, mert a bíróságok legfeljebb új eljárásra utasíthatják a hatóságot, de érdemben nem változtatnak az ügyön. A fenti jogi lépések mellett sajtópert is indítanak, amelyben a rágalmazás megállapítása mellett sérelemdíj iránti igényeket nyújtanak be. A sajtóperek is kockázatosak, tekintettel arra, hogy a bíróságok gyakran a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva, elutasíthatják a pereket, ha nem bizonyítható egyértelműen a hamis állítás, az eljárást indítóinak „feketén-fehéren” bizonyítaniuk kell a vádakat.
Az ügyben többen kiálltak Perintfalvi Rita mellett, több közéleti személyiség is megszólalt. Ez a támogató hullám hozzájárult ahhoz, hogy a személye iránti figyelem nem nőtt, követőtábora jelentősen bővült, így az ellenérdekeltek akciója láthatóan kontraproduktívvá vált.
