A Fidesz a saját törvényeit is megszegi: megint jön a csengőfrász?

Csak néhány példa

„A propagandamédia becsöngetett a lakásomra” – mondta el Dull Szabolcs, az Index kirúgott főszerkesztője néhány napja a hvg360 Terasz címen készülő interjúsorozatában. Ő gyanútlanul kinyitotta az ajtót, mire azzal szembesült, hogy forgó kamerával a kormányhoz közeli PestiTV stábja jelent meg nála.

Nem járt jobban a 24.hu újságírója sem, akinek a lakásához a Hír TV júliusban vonult ki kétszer. Neki az volt a „bűne”, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselő állítólag az ő címére várja a kitöltetlen nemzeti konzultációs kérdőíveket. Bár a politikus egy postafiókot adott meg, amelyben senki nem lakhat, a lakájmédiát ez nem zavarta, és megmutatták az újságíró lakóhelyének címét, ahová másodjára be is csengettek.

Kijutott a zaklatásból Hadházy Ákosnak is: saját júliusi posztja szerint, éppen fia születésnapját ünnepelték, amikor náluk szintén megjelent a Hír TV, és a téma nyilván a „nemzeti konzultáció” lett volna. A videón a riporter azt állítja, azért mentek házhoz, és csengettek be, mert a képviselő nem vette fel a telefont, de Hadházy szerint ez nem igaz. A riporter kérdéseire azt felelte, ő nagyon szívesen válaszol, ha behívják a csatorna valamelyik élő adásába, de nem nagyon szokták hívni.

Pedig a törvény szerint...

Mindez azért is különösen érdekes, mert a fideszes kétharmad az otthon nyugalma érdekében fogadta el 2018-ban a „gránitba vésett” alaptörvény hetedik módosítását, amely szerint, „mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát (...) tiszteletben tartsák”, és az „állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát” – emlékeztet a blogbejegyzésben Magyar György. Persze akkor nem ellenzéki politikusokra, s nem holmi firkászokra gondoltak, hanem inkább arra: nehogy már tüntetést lehessen tartani Orbán Viktor Cinege utcai rezidenciája előtt – magyarázta.

Az alaptörvény módosítása nyomán megszületett, a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény természetesen nem tesz különbséget az egyes polgárok között: „mindenkinek joga van arra, hogy magánéletét fokozott védelem illesse meg”. A családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti „különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy mások családi életébe való jogosulatlan beavatkozás”.

Nem kevésbé fontos rendelkezés, hogy akit a „magánélethez való jogában megsértenek, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért”. Továbbá: a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”.

És Orbán háza előtt?

Aki Orbán háza előtt tüntet, vajon megvalósítja-e ezt a cselekményt? A miniszterelnöki rezidencia elé tervezett demonstrációkat többször is megtiltották. Aki becsenget magánlakásba azért, hogy a kész helyzet elé állított ellenzéki politikustól vagy újságírótól csikarjon ki nyilatkozatot, az vajon mit követ el?

Ez a kibontakozóban levő gyakorlat így biztosan nincs rendjén – szögezi le Magyar György. Nehogy már a csengőfrász uralkodjék el a közszereplőkön, mert soha nem tudhatják, ki áll az ajtó előtt. Erre egyetlen megoldás kínálkozik: akit az otthonában a lakájmédia – vagy bárki – zaklat, éljen a magánélet védelméről szóló törvény biztosította jogával, és kérjen elégtételt.

Az érintettek kérjenek elégtételt!

Akit saját otthonában támad le egy tévéstáb – és teljesen közömbös, hogy egy születésnapi partit, az esti vacsorát vagy csak a délutáni sziesztát teszik tönkre –, annak érdemes élni a fideszes alaptörvényben biztosított jogával. A Ptk.-t tudjuk idézni: ha valakit a magánélethez fűződő alkotmányos jogában megsértenek, akár bírói úton is kérjen elégtételt. Mielőtt ez a sajátos és nem kívánatos módszer végképp általánossá válnék.

(A tételes szabályozásról a bejegyzésben bővebben is olvashat.)