A Fidesz-hívők hite még legyőzi a valóságot
Két – egymással összefüggő – dologgal magyarázza Pulai András, a Publicus Intézet vezetője az egymásnak esetenként ellentmondó, de minimum egymásból logikusan nem következő közvélemény-kutatási adatokat. Csak szerdán két olyan felmérés jelent meg, amelyek az emberek véleményét firtatták az ország állapotáról, s ezek egyikéből sem jön ki jól a kormány. Ugyanakkor a pártpreferenciáról szóló legújabb felmérések a Fidesz (vissza)erősödését mutatják. Pulai szerint egyrészt a választók nem feltétlenül a kormányt okolják még az elsöprő többségben súlyosnak tartott gazdasági válságért sem, dacára annak, hogy leginkább a gazdaságpolitikát és a korrupciót hibáztatják érte. Ugyanakkor – s ez a másik általa megnevezett ok – nincs a választók számára elfogadható alternatíva, „pedig, ha lenne, akkor elképzelhető, hogy mégiscsak a Fideszt tennék felelőssé a helyzetért azok is, akik most nem a kormányzópártot hibáztatják”.
Két közvélemény-kutatás is megjelent szerdán a magyar sajtóban, nem kis gondolkodni valót adva azoknak, akik nem csak a puszta számokra kíváncsiak, hanem azok mögé is megpróbálnak látni. A Medián által a HVG megbízásból készített és a 24.hu által is ismertetett felmérésből ugyanis az derül ki, hogy a magyarok elsöprő többsége – több mint a négyötöde – („nagyon” vagy „elég”) súlyosnak tartja a magyar gazdaság válságát. Kiderült belőle az is, hogy nagyon is jól látják az emberek az okokat, hiszen a korrupciót nevezték meg a leggyakrabban, mint fő okot (77 százalékos arányban), illetve a kormány gazdaságpolitikáját (63 százalék), a harmadik legtöbbet felhozott ok a háború maga (60 százalék) volt. Ez a három tehát – amiből kettő egyértelműen a kormány felelőssége és Orbánék „munkája” – megelőzi az eszelős milliárdokat elégető propagandakampány(ok) által a kormány részéről fő bűnbaknak kikiáltott szankciókat (57 százalék), valamint a koronavírust (47 százalék). Úgy látszik – egyelőre legalábbis –, leáldozóban van a nagy mumusra, a bevándorlásra mutogatás, miután még az időjárást is jobban okolják a magyarok a gazdasági válságért (45 százalék), mint a „migráncsokat” (41 százalék).
A kutatás szerint persze az már vízválasztó, ki hogyan érzékeli a válságot és mértékét. A legutóbb még összefogó ellenzék szimpatizánsainak abszolút többsége nagyon súlyosnak tartja a helyzetet, miközben a Fidesz-szavazóknak csak 15 százaléka látja így, egyharmaduk pedig egyenesen bagatellizálja a krízist. Ezzel együtt is a teljes szavazókorú népességen belül a válságot 35 százalék nagyon, 48 százalék pedig elég súlyosnak tartja.
Durván három hete jelent meg ugyanakkor a szintén a Medián által, a HVG számára készített felmérés, amiből – a Népszava beszámolója szerint – egyebek között az derült ki, hogy bár még mindig többségben vannak azok, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”, a két hónappal korábbi felméréshez képest 10 százalékponttal nőtt a derűlátók aránya. Plusz: ahogy mérséklődött a magyarok borúlátása, úgy szerezte vissza a Fidesz a tavalyi év második felében elvesztett szimpatizánsainak egy részét.
Megint némileg más üzenetet lehet kiolvasni a társadalom véleményéről az Ipsos által készített nemzetközi felmérésből, amit a 24.hu ismertetett. Az idehaza szerdán napvilágra került felmérésben arra keresték a választ, hogyan látják az emberek a helyzetet, s mi aggasztja a leginkább a megkérdezetteket 29 országban. A magyarok 84 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgaink, s csak 16 százalék úgy látja, hogy jól. Ez még akkor is döbbenetes, ha hozzátesszük, hogy az előző hónaphoz képest márciusban 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik jónak látják Magyarország helyzetét. Ugyanakkor három éve – 2019 márciusában – még 40 százalék látta azt, hogy jó az irány az országban. Igaz, tegyük hozzá, akkor még nem volt Európa-bajnok magas infláció, nem volt 400 forintos euró és 18 százalékos jegybanki alapkamat, illetve még nem romlott meg ennyire a viszony a legfontosabb szövetségeseinkkel, s persze az EU még nem függesztette fel a támogatásokat, hogy csak néhány „eredményt” említsünk az elmúlt három év sikeres fideszes országirányításából. Mindenesetre a magyaroknak ma már a 81 százaléka állítja, hogy rossz helyzetben van a gazdaság. A pénzügyi, illetve politikai korrupció nálunk az emberek felét aggasztja (ezzel ötödikek lettünk az országok közötti rangsorban, Dél-Afrika, Indonézia, Peru és Malajzia mögött), miközben például Franciaországban és Svédországban csak 7 százalék vélekedett így. Ami pedig az inflációt illeti, a magyarok 49 százaléka tartja azt aggasztónak.
Ha ennek a három felmérésnek a megállapításait vizsgáljuk, akkor felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a Fidesz átmeneti gyengülés után ismét növelte népszerűségét, miközben az emberek túlnyomó többségét azok a dolgok aggasztják a leginkább, amelyek a kormány kompetenciájába tartoznak, s amelyek alakítását-alakulását a kormány képes a leginkább befolyásolni? Pulai Andrást kérdeztük, reménykedve abban, hogy a közvélemény-kutatások „pszichológiáját” ismerő szakember mélyebben belelát az okokba.
A Publicus Intézet vezetője két dologgal magyarázta az ellentmondásosnak tűnő közvélemény-kutatási eredményeket. Ezek – mind mondta – összefüggenek, kéz a kézben járnak. Egyrészt elképzelhető, hogy a válaszadók nem feltétlenül a Fideszt okolják, a gazdaságpolitika kapcsán inkább arra gondolhatnak, hogy a kormány valójában jót akar, de nem mindig sikerül, illetve a korrupció esetében vélhetik, hogy romlott alma került a kosárba. A másik ok – a szakértő szerint – az, hogy nincs olyan alternatíva, amelyet a választó elfogadna. Ha lenne, akkor elképzelhető, hogy azok a szavazók is a Fideszt tennék felelőssé a helyzetért, akik most nem a kormányzópártot hibáztatják.
Az a 10-20-30 százaléknyi „fogékony” szavazó, akik mozgatják a szálakat, most nem a Fideszt büntetik. S miután egyik oldal fix szavazói sem mozognak, sok a köztes, bizonytalan szavazó, akire nagy hatással van a kormánypropaganda, ők a fogékonyak rá. S az ilyen fogékony szavazók száma jelenleg igen magas. Pulai szerint, ha a felszínt kapargatjuk, akkor ezek a választók a kormánypropaganda által sulykoltaknak megfelelően, Brüsszelre mutogatnak, Brüsszelt teszik meg bűnbaknak, hogy úgy mondjuk, a zsigeri, érzelmi alapú válaszuk a brüsszelezés – ugyanakkor elképzelhető, hogy mélyebben beletúrva a felszín alá, ők is belegondolnak abba, hogy ki is a hibás valójában. Egyelőre azonban a magukévá teszik a Fidesz narratíváját – magyarázta Pulai, hozzátéve: ennek megfelelően csökken is az elégedetlenség a kormánnyal szemben. „Ezek a trendek tehát összerakhatók” – szögezte le a szakértő.
Ilyen körülmények között azonban szinte elképzelhetetlen a változás, az, hogy a szavazók tömegeinek a szeme kinyíljon – vetettük közbe. Pulai szerint ahhoz valóban történnie kell egy olyan eseménynek, ami kibillenti az embereket ebből a leszedált állapotból. Ilyen volt például az előválasztás, aminek köszönhetően az ellenzék átvette a vezetést, ám utóbb elengedte a történetet. Az utóbbi 5-6 hónapban nem volt ilyen esemény, ugyanakkor közben a Fidesz átállt kampány-üzemmódra, plakátokkal szórta tele az országot, s nem látványosan ugyan, de országos road-showra indította a politikusait.
A másik oldalon azonban nincs koherens üzenet. Mert elmondják ugyan az ellenzéki politikusok a kötelezőket, de azok nem állnak össze koherens egységgé – magyarázta a Publicus vezetője, kiegészítve azzal, hogy emellett ott van a média-egyenlőtlenség is. „A jövő évi választásokig persze még bármi lehet, és annak az ellenkezője is, de az, ami most van, egyértelműen a Fidesz malmára hajtja a vizet” – szögezte le végezetül Pulai András.
