A Fidesz saját magát buktatta le: elképesztő beismerés a közmédiáról
Médiatörténeti pillanatként értékelték a KlikkTV Fordulópont című műsorának vendégei azt a váratlan fordulatot, amikor az MTV képernyőjén megszakadt a híradás, majd megjelent a felirat: „A közmédia nem hazudhat, bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük.” Vető Balázs, Bárándy Gergely és Lánczi Richárd szerint azonban a szimbolikus gesztus önmagában még nem jelent fordulatot: az igazi kérdés az, hogy sikerül-e valóban pártatlan közmédiát építeni, amely képes maga mögött hagyni a politikai propaganda korszakát.
Médiatörténeti pillanat vagy látványos politikai gesztus?
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a közmédia leállítása és a bocsánatkérő üzenet az elmúlt évek egyik legemlékezetesebb médiatörténeti eseménye volt. Lánczi Richárd szerint a lépés tökéletesen illeszkedik Magyar Péter politikai stílusába, amelynek lényege, hogy mindig valami váratlan, nagy hatású akcióval áll elő. Mint felidézte, a híradás után egyszerűen elsötétült a képernyő, majd megjelent a felirat, amit sokan először hitetlenkedve figyeltek.
A résztvevők szerint a történet jelentőségét az is mutatta, hogy rendkívül gyorsan mémmé vált. Sokan már nem is televízión keresztül, hanem a közösségi médiában terjedő képernyőfotókból értesültek a történtekről. Lánczi úgy fogalmazott, hogy egy nap alatt cégek és felhasználók százai készítettek paródiákat a közmédia üzenetéből, ami jól mutatta, hogy az esemény közös társadalmi élménnyé vált.
A beszélgetés során különösen sokat idézték azt a kormánypárti reakciót is, amely szerint mostantól a Hír TV maradt az egyetlen jobboldali televízió. A vendégek szerint ez akaratlanul is beismerése volt annak, hogy a közmédia az elmúlt másfél évtizedben politikai oldalként működött, holott éppen az lenne a feladata, hogy ne tartozzon egyik politikai táborhoz sem.
A legnehezebb feladat csak most kezdődik
A műsor résztvevői szerint a képernyő elsötétítése látványos politikai gesztus volt, de a valódi próbatétel csak most következik. Bárándy Gergely úgy fogalmazott: sokkal fontosabb kérdés, hogy sikerül-e valóban hiteles közmédiát létrehozni. Szerinte azoknak a szakembereknek a személye, akik most vezető szerepet vállaltak az MTV-ben, reményt adhat arra, hogy legalább megpróbálják helyreállítani a szakmaiságot.
A beszélgetésben ugyanakkor többen is felhívták a figyelmet arra, hogy egy 16 éven át működő rendszert nem lehet néhány hét alatt átalakítani. Lánczi, aki korábban maga is tíz évet dolgozott az MTV-ben, emlékeztetett arra, hogy már több kormányváltást is belülről élt át, és szerinte egy ekkora intézmény kultúrájának megváltoztatása hosszú folyamat.
Felidézte azt is, hogy korábban rendszeresen előfordult: egy híradós anyagba ellenzéki megszólalót javasoltak, mire a szerkesztőségi válasz annyi volt: „Mit tudnának mondani?” Ez szerinte jól érzékeltette, hogyan működött a szerkesztőségi gyakorlat az elmúlt években.
Bárándy személyes példát is említett: aktív országgyűlési képviselőként hosszú éveken át egyszerűen nem hívták meg a közmédiába, miközben szerinte ez nem róla szólt, hanem arról, hogy az ellenzéki politikusokat gyakorlatilag kizárták az állami televízióból.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy a korábbi híradós, Császár Attila biztonsági őrök kíséretében hagyta el az épületet. A résztvevők hangsúlyozták: ez ugyan látványos jelenet volt, de valójában nem rendkívüli eljárás, hiszen hasonló módon történnek a vezető beosztású munkatársak elbocsátásai számos médiavállalatnál és más nagy szervezeteknél is.
Mi legyen a közmédia szerepe a digitális korszakban?
A beszélgetés végére a vita már nem kizárólag az MTV átalakításáról szólt, hanem arról is, hogy szükség van-e egyáltalán közmédiára a közösségi média és a streaming világában.
Bárándy szerint igen, mert továbbra is szükség van olyan országos elérésű intézményre, amely mindenki számára ingyenesen biztosít hiteles hírszolgáltatást. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek kizárólag akkor van létjogosultsága, ha valóban kiegyensúlyozottan működik, és nem ismétlődik meg az a gyakorlat, amelyben 16 éven keresztül gyakorlatilag nem jelentek meg ellenzéki vélemények.
Vető Balázs szerint a közmédia feladata azonban ennél jóval szélesebb lehet. Úgy vélte, hogy a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a magyar kultúra bemutatásának. Példaként említette, hogy a közmédia rögzíthetné és online ingyenesen hozzáférhetővé tehetné a magyar színházak előadásait, függetlenül attól, hogy azok milyen világnézetű intézményekben készülnek. Szerinte a közszolgálatiság egyik legfontosabb feladata éppen az lenne, hogy megőrizze és mindenki számára elérhetővé tegye a magyar kulturális értékeket.
A résztvevők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a közmédia mindig komoly politikai kísértést jelent az aktuális hatalom számára. Bárándy szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, képes-e az új politikai vezetés önmérsékletet tanúsítani egy olyan intézmény felett, amely az elmúlt másfél évtizedben jelentős szerepet játszott a Fidesz politikai fölényének fenntartásában. A beszélgetés résztvevői szerint ezért a most kezdődő időszak valódi mércéje nem a képernyő elsötétítése, hanem az lesz, hogy a közmédia képes-e hosszú távon valóban a köz szolgálatába állni.
