A Fidesz végét jelenti, ha Orbánban már nem bíznak
Látványos belső zavarok, kommunikációs káosz és identitásválság – ezek voltak a KlikkTV Új világ című műsorának központi témái, ahol Pankotai Lili vendégei, Ónody-Molnár Dóra újságíró és Jámbor András volt országgyűlési képviselő a Fidesz elmúlt napokban tapasztalható megingásáról beszélgettek. A résztvevők szerint Gulyás Gergely frakcióvezetői posztjáról való lemondása nem önmagában érdekes, hanem azért, mert egy olyan folyamat újabb állomása, amely a Fidesz belső bizonytalanságára és stratégiai válságára utal.
Gulyás Gergely távozása több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol
A beszélgetés egyik kiindulópontja Gulyás Gergely frakcióvezetői tisztségről való lemondása volt. A hivatalos indoklás szerint döntésében szerepet játszott, hogy a tervezett szabályozás alapján 2030-ban már nem indulhatna újabb parlamenti mandátumért, illetve az is, hogy a 17. alaptörvény-módosítással kapcsolatban így kívánta kifejezni egyet nem értését. A műsor vendégei azonban úgy vélték, ezek az érvek nem állják meg maradéktalanul a helyüket.
Jámbor András arra hívta fel a figyelmet, hogy Gulyás eredetileg is csak egy évre vállalta a frakcióvezetői tisztséget, ezért szerinte nehezen magyarázható, miért kellett most lemondania egy olyan kampányra hivatkozva, amely még több mint három év múlva esedékes. Különösen azért, mert ugyanebben a helyzetben más politikusok – például Rétvári Bence – nem érezték szükségét hasonló lépésnek.
Ónody-Molnár Dóra szerint sokkal valószínűbb, hogy személyes okok állnak a háttérben. Úgy fogalmazott, Gulyás Gergely még ebben a helyzetben sem volt őszinte, ahogyan korábbi politikai pályafutása során sem ismerte el nyilvánosan a kormány hibáit. Szerinte elképzelhető, hogy a parlamenti szereplés, a folyamatos politikai támadások és az új parlamenti viszonyok is hozzájárultak ahhoz, hogy háttérbe kíván vonulni.
Az egykori kormánypárt az ellenzék régi hibáit ismétli
A beszélgetés másik hangsúlyos témája az volt, hogy a Fidesz ellenzékbe kerülve olyan politikai eszközökhöz nyúlt, amelyeket korábban maga is élesen bírált. Jámbor András szerint az elmúlt napok eseményei – az elhúzódó parlamenti felszólalások, a kivonulások, a fekete öltönyös tiltakozás, valamint az Antall József síremlékénél tartott megemlékezés – mind a korábbi ellenzéki pártok módszereit idézték.
Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz obstrukciós kísérlete már a parlamenti vitában is kifulladt, hiszen bár kezdetben hosszú felszólalásokkal próbálták lassítani a munkát, néhány óra után feladták ezt a stratégiát. A tüntetések sem bizonyultak sikeresnek: szerinte a résztvevők száma messze elmaradt attól, amit korábban akár a Demokratikus Koalíció is képes volt mozgósítani.
A vendégek szerint különösen visszás, hogy a Fidesz most diktatúrát és önkényt emleget, miközben tizenhat éven keresztül maga alakította át a politikai rendszert. Jámbor András úgy vélte, egy demokratikus rendszer működéséhez szükség van hiteles ellenzékre, mert egypárti logikával hosszú távon nem lehet fenntartható demokráciát építeni. A jelenlegi helyzetet tragikomédiának nevezte, mert szerinte az ország számára sem előnyös, hogy az ellenzéki szerepet betöltő Fidesz nem képes valódi alternatívát vagy konstruktív kritikát megfogalmazni.
Ónody-Molnár Dóra ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ilyen helyzetben különösen felértékelődik a független sajtó szerepe. Véleménye szerint, ha a politikai ellenzék nem tudja megfelelően ellátni ellenőrző feladatát, akkor ezt részben a sajtó kénytelen átvenni, még ha ez önmagában nem is ideális állapot.
Kommunikációs válság és vezető nélküli Fidesz
A műsorban hosszabban elemezték azt is, hogy a Fidesz kommunikációja szemmel láthatóan irányt vesztett. Jámbor András szerint korábban Rogán Antal kommunikációs rendszere biztosította, hogy a párt minden szereplője ugyanazokat az üzeneteket ismételje, a Megafontól kezdve az önkormányzati politikusokig. Most azonban ez az egységes irányítás megszűnt, és ennek következtében teljes kommunikációs szétesés figyelhető meg.
Ennek egyik jeleként említették, hogy Havasi Bertalan kommunikációs igazgató állítólag nem tudott Gulyás Gergely lemondásáról, ami szerintük arra utalhat, hogy még a párt vezetésében sem volt megfelelő egyeztetés. A beszélgetők azt sem tartották kizártnak, hogy Orbán Viktor sem ismerte előre a döntést, bár erre természetesen nincs bizonyíték.
Szóba került az is, hogy egyelőre nem látszik olyan politikus, aki hitelesen átvehetné a frakcióvezetői feladatokat és egyben a Fidesz megújulásának arcává válhatna. Bár több név is felmerült az esélyesek között, a vendégek szerint egyikük sem képvisel valódi generációs vagy politikai fordulatot.
A beszélgetés végén a Fidesz jövőbeli stratégiájáról is szó esett. A résztvevők szerint elképzelhető, hogy a párt tudatosan építi azt a narratívát, amely szerint a vele szemben induló elszámoltatások politikai bosszúnak tekinthetők. Ugyanakkor úgy vélték, ezt az üzenetet hiteltelenné teszi, ha közben Orbán Viktor külföldi útjai vagy a gyenge részvételű tüntetések azt sugallják, hogy maga a párt sem hisz saját mozgósító erejében.
Jámbor András ugyanakkor egy érdekes mozzanatra is felhívta a figyelmet. Szerinte Gulyás Gergely egyik utolsó parlamenti felszólalásában végre valódi ellenzéki politikát próbált folytatni, amikor nem személyeskedéssel, hanem a kormány választási ígéreteinek számonkérésével érvelt. Bár ezt Gulyás múltja miatt kevéssé tartotta hitelesnek, úgy fogalmazott: egy ellenzék feladata mégis az lenne, hogy folyamatosan azt kérje számon a kormányon, amit a választóknak megígért, és ezzel járuljon hozzá az ország működésének javításához.