Sulyok Tamás szerint lehet itt tréfálkozni azzal, hogy ki kinek a bábja, de az alkotmányjog nem vicc

Az interjú elején Sulyok arra a kérdésre, hogyan tovább, úgy válaszolt: a jövő számára „mindig egy titkokkal teli totalitás” volt, és most is bizalommal, várakozással tekint rá. Azt mondta, legalább akkora várakozással van a jövő iránt, mint amikor államfőnek választották.

Sulyok úgy fogalmazott, hogy ettől a „tiszteletre méltó tisztségtől” alkotmányellenesen fosztották meg. Hozzátette, a helyzetre a Jóisten akarataként tekint, a jövőt pedig „a változásban” keresi.

Távozásával kapcsolatban azt mondta, „súlyos dilemma” volt számára, mi a helyes magatartás, és erre „nemzeti sorskérdésként” tekintett. A 444 által idézett válasz szerint végül „az egyetlen lehetséges reakcióként” egy tiltakozását kifejező elnöki határozattal írta alá a parlamenti döntést. Sulyok azt is mondta: jogász, és szándékosan törvényt soha nem sértett.

Amikor arról kérdezték, ha ennyire egyértelmű volt számára az egyetlen lehetséges döntés, miért várt vele öt napot, Sulyok azt válaszolta: „egy döntést meghozni mindig időbe telik”.

Az interjúban szóba került a Reuters értékelése is, amely szerint távozásával ledőlt Orbán Viktor kormányfő egyik „hatalmi bástyája”. Sulyok erre úgy reagált: „Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy kinek a bástyája dőlt le, meg hogy ki kinek a »bábja«, de az alkotmányjog nem vicc!”

A Sándor-palotáról azt mondta, törvényi kötelezettség volt beköltözni, de „egyikünk sem szeretett ott lakni”. Magyar Péterről úgy nyilatkozott, hogy határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, és „a jogi megfontolások kevésbé érdeklik”.

Saját államfői ciklusát értékelve Sulyok arról beszélt, hogy a kezdet sem volt egyszerű, mert a kegyelmi ügy után válsághelyzet alakult ki, amely szerinte megoldódott. Úgy fogalmazott, hogy lemondtak azok a szereplők, akik politikai és jogi felelősséget vállaltak, és összességében jól működött az alkotmányos demokrácia intézményrendszere.

A legfontosabb feladatának az alkotmány és a közjogi szabályok erősebb érvényesítését, valamint társadalmi tudatosítását nevezte. Hozzátette, ezen a téren szerinte sok eredményt nem ért el, és alkotmánybírósági elnökként, majd államfőként is kétharmados hatalommal állt szemben a fékek és ellensúlyok rendszerének részeként.

A magyar közélet és társadalom állapotáról szóló kérdésre Sulyok Tamás azt mondta: „Ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik, az mindig rossz előérzetet kelt az emberben.”