Tízéves vasúti fejlesztési program indul megközelítőleg 3500 milliárd forintból

A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a fővárosi Rákospalot-Újpest vasútállomáson tartott tájékoztatón Magyar Péter azt mondta, a magyar vasút fejlesztése nem kizárólag közlekedési, hanem nemzetstratégiai, gazdaságfejlesztési ügy, meghatározza egyebek között az ország, a vidéki térségek versenyképességét, a munkaerő mobilitását, az egész ország gazdasági teljesítményét, továbbá Magyarország nemzetközi lehetőségeit és kapcsolatait is.

Elmondta, szeretnék, ha a vasútfejlesztés nemzeti ügy lenne, hiszen az ország történetében mindig azok az időszakok jelentették a legnagyobb fejlődést, amikor a vasút fejlesztése "nemzetépítő programként" valósult meg.

Rámutatott, Európa országaiban mindenhol egyre nagyobb teret kap a kötöttpályás közlekedés, és az uniós fejlesztéseknél is kiemelt a szerepe. A vasútnak egyszerre kellene jelentenie gyors, biztonságos környezet- és klímabarát alternatívát a közúti közlekedéssel szemben, vagy amellett - hangsúlyozta.

Magyar Péter azt mondta, nem az utas hiányzik, sőt egyre növekvő igény van a mobilitás ezen formájára, ezért alkalmassá kell tenni a vasutat ezeknek az egyre növekvő társadalmi igényeknek a kielégítésére.

Kitért arra, hogy az elmúlt években a közép-európai térségben is egyre nagyobb verseny alakult ki a vasútfejlesztés terén. Eközben Magyarországon az utóbbi években Lázár János volt közlekedési miniszter, mintha ellenségnek tartotta volna a vasutat - közölte, úgy folytatva, a kormánynak most az a feladata, hogy ezt a versenyt hátrányból megnyerje, "kanyarban előzzünk, de óvatosan".

Elmondta, a vasútnak több évtizedes hátrányt kell ledolgoznia, elképesztő problémát jelent az infrastruktúra és a gördülőállomány elöregedése.

Hozzátette, a gördülőállomány átlagéletkora 43 év, majdnem olyan idős, mint amilyen ő. A további problémák közé sorolta, hogy a vasúti ülőhelyek majdnem fele klíma nélküli, hogy a teljes magyar vasúti pálya mintegy 40 százalékán van érvényben valamilyen sebességkorlátozás és a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a program célja, hogy jelentősen csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabbá váljon a közlekedés a fővonalakon, bővüljön a villamosított hálózat aránya, megbízhatóbb legyen a regionális vasúti közlekedés és korszerű, utasközpontú szolgáltatás jöjjön létre.

A program hat egymásra épülő fejlesztési irány mentén valósul meg.

Az első pont a versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre. A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, a gyorsabb fővonalak és az új generációs InterCity motorvonatok beszerzése. A hosszabb távú cél pedig, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.

A program második pontja egy megbízható regionális hálózat, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása.

A terv harmadik pontja az erős elővárosi vasút létrehozása - mondta, hozzátéve, hogy Budapest mellett a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek körzetében is fejleszteni kell az elővárosi közlekedést, gyakoribb menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és Tramtrain vasútvillamosokkal.

A negyedik pont a partnerség Budapesttel - mondta, kiemelve, hogy a főváros az ország vasúti közlekedésének középpontja, ezért ennek a régiónak a vasúti fejlesztése országos, egységes nemzeti érdek. A program része a budapesti kötöttpályás kapcsolatok fejlesztése és az egyéb fővárosi projektekkel való szoros együttműködés - ismertette a miniszterelnök.

Az ötödik pont a vasúti áruszállítás fejlesztése, ami csökkentheti és csökkenteni is fogja az autópályák és gyorsforgalmi utak terheltségét, mérsékelheti a környezeti terhelést és javítja Magyarország logisztikai és versenyképességét. A hatodik pont a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A program része a reptéri vasút előkészítése, a nagysebességű vasúti kapcsolatok további vizsgálata, valamint a régiós együttműködés erősítése személy- és áruszállítás terén - mondta, példaként említve a V4-ek gyorsvasúthálózatának a kiépítését.

A terv legfontosabb pillérei a megújuló járműflotta, legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése, a megújuló állomások - közölte hangsúlyozva, hogy a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését azonnal megkezdik. Része egy megbízható infrastruktúra kialakítása, a lassújelek és a késések minél gyorsabb felszámolása, a vasúti kapacitás bővítése és az átlagsebesség növelése, valamint utasközpontú, 21. századi színvonalú szolgáltatások kialakítása, digitalizáció, egységes menetrendek, helyi és országos közlekedési integráció.

Magyar Péter úgy összegzett: nem egy-egy beruházás megvalósítása a cél, hanem egy tényleg korszerű, megbízható és utasközpontú vasúti rendszer kialakítása, egy olyan hálózaté, amely valóban versenyképes alternatívát kínál az autózás mellett, és hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez.