A folyamatban levő pedagógussztrájkot nagyon akadályozzák, de épp ezért hatásos

Tegnap óta újabb tiltakozó akciók kezdődtek az oktatási intézményekben. Az első napon egy panasz érkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez, hogy akár az intézményvezető, akár a tankerület akadályozta volna a sztrájkjukat. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke elmondta: egy Fejér megyei iskola egyik pedagógusa jelezte, sztrájkolni akar, de azt mondták neki, hogy egyedül nincs joga megtenni. A szakszervezet egy telefonnal tisztázta a félreértést, a pedagógus természetesen részt vehet a sztrájkban. A PSZ alelnöke úgy véli, a sztrájkra valószínűleg a tankerületek és az intézményvezetők is jobban odafigyelnek majd, hiszen – a polgári engedetlenséget megtorló, annak lehetőségét a végtelenségig kitoló rendelet kapcsán – a Kormányinfón, de más hivatalos helyen is elhangzott, a jogszerű sztrájk legális. A január első napjaiban tartott Tudásmenet tapasztalata alapján úgy vélik, a munkabeszüntetést főleg a kisebb településeken próbálják akadályozni törvénytelen eszközökkel.

A PSZ egyébként a tiltakozni készülők számára a Facebook-oldalán minden nap feltesz egyet a már ismert kilenc pontból, a pedagógusok, diákok és szülők közös követeléslistájából. Hétfőn, az első napon, az 1. ponthoz várták a véleményeket: „Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!” Emellett létrehoztak egy oldalt is, ahová e-mail-ben elküldheti valaki a sztrájkszervezéssel kapcsolatos észrevételeit, vagy annak történetét, hogy milyen nehézségekbe ütközött. 

Gosztonyi Gábor felidézte, hogy a meglehetősen szigorú sztrájktörvény és a 2022. évi V. törvény 14. és 15. §- a is eléggé korlátozza a sztrájk lehetőségét a köznevelésben. Ezen felül azonban sem a tankerületeknek, sem az intézményvezetőknek nincs joguk előírni bármit a sztrájkkal kapcsolatban. Ha pedig szolidaritási sztrájk van, akkor egyéb más munkáltatónak, például a szakképzési centrum intézményvezetőjének, vagy magának az intézményvezetésnek sincs beleszólása a sztrájkba. Az alelnök szerint a tavaly március óta tartó határozatlan idejű, utóbb gördülőnek is nevezett sztrájkban a pedagógusok közül többen is elsősorban arra készülnek, hogy a figyelmeztető sztrájk kezdetének első évfordulóján, január 31-én nem veszik fel a munkát. Ha valaki betartja a sztrájkra vonatkozó szabályt, vagyis öt nappal előtte jelzi, hogy sztrájkba lép, s a sztrájkszervező három nappal előtte leadja a létszámot és a névsort, akkor senki és semmi nem akadályozhatja meg, hogy az intézményben bárki sztrájkoljon, és ezt nem is lehet büntetni!

A PSZ alelnöke hozzátette, a módosított jogszabályokban egyébként vannak a munkáltatónak is kötelességei, erre hívták fel a figyelmet abban a levélben, amelyet Maruzsa Zoltánnak küldtek válaszul a sztrájkbizottsági tárgyalásra szóló meghívójára. (Erről a Hírklikk is beszámolt, itt). Így a sztrájktörvény betartását a szakszervezetek a kormányzattól és más, érintett vezetőtől is elvárják. A már említett törvényekben például konkrétan meghatározták: két nappal a sztrájk előtt az iskola vezetésének tájékoztatnia kell a szülőket arról, hogy sztrájk lesz az intézményben. Ehhez képest arról tájékoztatják őket, hogy lesz ugyan valamilyen „fennforgás”, de a diákok nyugodtan menjenek csak iskolába, mert zavartalanul folyik az oktatás. Ez hazugság, mert ha valahol csak egy ember sztrájkba lép, ott már nem folytatódhat zavartalanul az oktatás, hiszen őt valakinek helyettesíteni kell. Ez pedig már nem a zavartalan ügymenetet jelzi.

Az ilyen, az igazság nem minden részletét kibontó levelet olyan intézményből is ki szokták küldeni, ahol a 40-50 fős testületből 10-15 pedagógus sztrájkol, pedig ott végképp értelmezhetetlen az oktatás zavartalansága. Ezeket a kötelezettségeket be kell tartania az intézményvezetésnek és a tankerületnek is.

Nagy Erzsébettől, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagjától megtudtuk, bár a mostani pedagógussztrájkot nagyon akadályozzák, de épp ezért lehet hatásos, hiszen ez csak újabb olaj a tűzre. Igaz ugyan, hogy vannak helyek, ahol el lehet tántorítani a dolgozókat a sztrájktól, de ahogy egyre több az akadályozó tényező, úgy egyre többen akarnak részt venni benne. Az ország keleti részéből és Békés megyéből is – ahol eddig ez igazán nem volt jellemző – jöttek olyan jelzések, hogy sztrájkolni fognak az oktatásban dolgozók. Debrecenben például „fáklyás akció” lesz, egy lángot visznek körbe a városban, minden oktatási intézménybe.

Az akadályok is egyre változatosabbak. Csütörtökön például online értekezleten „fenyítették be” az igazgatókat azzal, hogy nem módosíthatják a házirendet, maximum öt szülői igazolás lehet benne félévenként. Sok helyről érkezett erről panasz a PDSZ-hez. Azzal is megfenyegették az intézményvezetőket és az intézményeket, hogy senki semmilyen módon nem fordulhat a nyilvánossághoz, a sajtóhoz. Az egyik iskolában – annak a sztrájknapján – online streamelt órákat akartak tartani az oktatásüggyel kapcsolatban sajtóközvetítéssel, de megtiltották.

Egy másik helyen azt mondta a tankerületi központ igazgatója az intézményvezetőknek, ahol a törvényes sztrájkon felül bármilyen esemény van, „vagy a médiának információt adnak”, ott menesztik őket. Ennek ellenére egyre több kép kezd megjelenni az interneten a sztrájkról. A tiltás egyébként jogsértő, bárki nyilatkozhat, tehet fel képeket, csak az a fontos, hogy ne az intézmény nevében tegye azt. 

Hétfőn egy másik tankkerületből érkezett a panasz a pedagógusoktól: őket pénteken és vasárnap személyesen tiltotta le az igazgatójuk, hogy bármilyen „sajtónyilvános” dolgot tegyenek, a törvényes sztrájkon kívül, mert ahol nyilatkozatot, interjút adnak, ott menesztik az intézményvezetőt. Egy pedagógus arról számolt be, hogy náluk azért nem sztrájkolnak rég az igazgató-helyettesek, mert a tankerületvezető azzal fenyegette meg őket, ha megteszik, az azt jelenti, hogy az igazgató nem tud „rendet tartani”, és ezért az igazgatót menesztik. Egy debreceni pedagógus arról írt a PDSZ-nek, hogy az ottani általános iskolák dolgozói nem mernek sztrájkolni, mert féltik az állásukat. Megfenyegették őket azzal, hogy akik ellenzik azt, ami most az oktatásban van, azokat „kivezénylik” vidéki iskolákba tanítani, vagy úgy megkeserítik a napjaikat, hogy önszántukból lemondjanak. Az írásban az is szerepel: „itt mindenki pótolható, jönnek majd a helyünkbe a Klebelsberg-ösztöndíjasok, vagy az ingázó pedagógusok, akik alig várják, hogy már legyen üres álláshely Debrecenben.” A kolléganő azt is írta: „lehet, ránk is ez vár. Mi most vágtunk bele.” 

Nagy Erzsébet azt mondja, nem érti a tankerületek viselkedését, hiszen a tankerületi központnak még a törvény sem oszt lapot. A sztrájktörvény mindent az intézményvezetőhöz rendel, a tankerületi központ igazgatójának erre nincs semmiféle hatásköre. A köznevelési törvény szerint összesen három jogköre van, a jogviszony létesítése, annak a felmentéssel való megszüntetése, de ez is az intézményvezető javaslatára történhet. Amit önállóan megtehet, az a rendkívüli felmentés, az azonnali hatályú kirúgás. A tankerület tehát egyet tehet az ügyben: tudomásul veszi a sztrájkot.

Az intézményvezetőknek az a kötelességük, hogy sztrájk idején gondoskodjanak a személy- és vagyonvédelemről, és a 2022. évi V. törvény 14. és 15. §- a szerint ott helyben így, vagy úgy eleget tegyenek a még elégséges szolgáltatásnak. Az ő dolguk az is, hogy sztrájk előtt két nappal pontosan tájékoztassák a szülőket, hogy munkabeszüntetés várható. A szülőktől be kellene kérniük az adatokat, hogy hány gyerek megy be az iskolába, illetve hány nem. Annak alapján tudják eldönteni, hogy felügyelet lesz, vagy tanítás.

Ugyanakkor vannak olyan intézmények, amelyek láthatóan készülnek a demonstrációra. A Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium például szerdán, 16 órától tiltakozó sétára hív mindenkit, akit a hatalom megpróbált ellehetetleníteni. Erre várják a pedagógusokat, a szakképzésben dolgozókat is, diákokat, szülőket, nagyszülőket, egyetemistákat, egyetemi oktatókat, bármely szakszervezet képviselőit, kata-károsultakat, egészségügyi, szociális, közművelődési, közszolgáltatásban dolgozókat, civileket, szimpatizánsokat és drukkereket is. A séta a Hidegkuti Nándor Stadiontól indul és a Papp László Sportarénáig tart majd. A gyülekező 15:45-től a Hidegkuti Stadion előtt lesz. Meghívásuk végén az áll: „ha magunkra hagytok, magatokra maradtok.” A rendezvényt a PDSZ jelenti be a rendőrségen.

A PDSZ és a PSZ arra készül, hogy aláíróként csatlakozik a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság beadványához, amelyet az ombudsmannak küldenek. Ebben azt kérik majd, hogy a felhatalmazási törvény, a 4/2023-as rendelet miatt az ombudsman adjon be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. Ugyanakkor a két civil szervezet másik beadványt is készít, amit majd a képviselők nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz, hiszen ezt nekik van joguk megtenni.