A folyamatos ötletelés nem segít a nyugdíjasokon és a nyugdíjba készülőkön sem
Nagyon sokba kerülne a nyugdíjalapnak és az államháztartásnak, ha lehetővé tennék a férfiaknak is, hogy nyugdíjba vonuljanak negyven évnyi szolgálati idő után – véli Barát Gábor nyugdíjszakértő. A Jobbik által már évekkel ezelőtt bedobott, és a napokban ismét felmelegített javaslatról azt is megkérdezte, mi értelme lenne két jogilag azonos biztosítást működtetni az eltérő nemek miatt? Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője karakteres véleménnyel van egy másik, az utóbbi időben újra felmerült kérdésről, a nyugdíjak havi emeléséről is. „Elvetélt, nem átgondolt ez a javaslat, az én receptem egyszerűbb: jól kell tervezni a januári induló nyugdíjemelés mértékét, magyarán, el kell kerülni azt a helyzetet, ami 2022-ben kialakult, hogy háromszor is emelni kelljen év közben a nyugdíjakat” – mondta.
Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában dobta be ismét a párt évekkel ezelőtt megfogalmazott, majd jegelt javaslatát, miszerint a férfiak számára is lehetővé kellene tenni, hogy nyugdíjba vonulhassanak negyven év szolgálati idő után. 2011 óta van arra lehetőség Magyarországon, hogy 40 ledolgozott év után azok a nők is nyugdíjba mehessenek, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A negyven évbe – külön kedvezményként – el lehet számolni a gyerekneveléssel töltött éveket, legfeljebb nyolcat. A „Nők 40”-nek nevezett lehetőség sokaknak vonzó volt. Már indulásának évében 22 ezernél is többen éltek vele, az első tíz esztendőben pedig majdnem 300 ezren.
Mit szól a felvetéshez, hogy a férfiakra is terjesszék ki ezt a lehetőséget? – kérdeztük Barát Gábortól. A szakértőnek több baja is van ezzel. Mint kifejtette, egyrészt – az ő olvasatában legalábbis – az Alaptörvény csak a nőknek enged meg kedvezményt az általános korhatárt megelőzve, s ez nevesítve is van. Ez egy olyan lehetőséget kínál, amivel a kormány élt is.
Úgy látja, hogy – habár célszerű és indokolt is lehet a vita róla – nyugdíjszakmai szempontból erőteljesen kifogásolható, a biztosítottak szempontjából pedig diszkriminatív „termékről” beszélünk. Arról nem is szólva, hogy nem veszik figyelembe, ez hátrányt jelent az azt igénybe vevőknek, mert minél előbb élnek a lehetőséggel, annál kevesebb lesz a nyugdíjuk ahhoz képest, mintha végig dolgoznának az öregségi nyugdíjkorhatárig. A szakértő szerint csak annak volna szabad igénybe venni ezt a lehetőséget, akinek objektív – például családi – oka van rá.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője rámutatott: ha bevezetnék a férfi negyvenet is, akkor azzal hatványoznák a nyugdíjrendszer belső ellentmondásait. Az alaptörvény kizárja, s ott van még a kulcskérdés: ha lenne férfi negyvenes a női negyvenes mellett, akkor egyáltalán mi értelme lenne két jogilag azonos biztosítást működtetni az eltérő nemek miatt? Hozzátette: akkor akár az is felmerülhetne, hogy miért nincs egységes, rugalmas korhatár, amiben amúgy eleve lehet érvényesíteni az anyasággal, a szüléssel meglévő kedvezményeket.
A fő problémának Barát azt látja, hogy a rugalmas korhatár intézménye általában a korhatáremeléshez kapcsolódik, nálunk pedig 2022-ben véget ért a korhatáremelés, „és szerintem a 2030-as évek elejéig újabb emelés nem lenne célszerű, ezért idegen felvetésnek tűnik a férfiak 40 bevezetése”. Ám mégsem ez a legfontosabb ellenérve, hanem az, hogy egy rugalmas korhatár gyengíti, csökkenti az elért tényleges nyugdíjkorhatárt, ami igencsak problémás, „sőt, ki merem mondani, hogy hosszabb távú érdekekre figyelemmel megengedhetetlen”. Álláspontját egyrészt finanszírozási okokkal magyarázza, másrészt azzal, hogy a vállalható, méltányos, finanszírozható nyugdíjszínvonal megtartása érdekében nem szabad csökkenteni az elért korcentrumot.
És a szakértőnek még egy érve van a jó szándékúnak tartott régi javaslat ellen, ami – mint rámutatott – nem veszi figyelembe, hogy a világ megváltozott. A Fidesz-kormány 2010 után, differenciálás nélkül minden korhatár előtti nyugdíjat megszüntetett, pedig akkor, 2012-től indult a korhatáremelés, aminek most értünk a végéhez, az egységes 65 éves korhatárhoz. Mindeközben azonban nem vették figyelembe, hogy 2009 után már csak csökkentéssel lehetett igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat. Ez ugyan már a történelem, de az új helyzetben az új kihívásokra új válaszok kellenek, s nem célszerű elővenni a régi gondolatokat – húzta alá. Egy ilyen lépés nagyon sokba kerülne a nyugdíjalapnak és az államháztartásnak, s bár vitázni lehet róla, és számolni is kell a hosszabb távú megoldások kapcsán, de most nem aktuális a felvetés, akkor sem, ha jó szándékú és vannak olyan okok, amelyeket később érdemes mérlegelni – szögezte le Barát Gábor.
De nem csak a „Férfiak 40” koncepciója merült fel a nyugdíjrendszer kapcsán az elmúlt időben. Vannak olyan – szakértők által – felvetett ötletek, miszerint az elszabadult infláció miatt havonta kellene emelni az összeget. Arra is kíváncsiak voltunk, mi erről az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetőjének a véleménye.
„Reális igényeket vet fel a kialakult brutális inflációs helyzet, amikor a nyugdíjasok többsége különösen nagy érvágást szenved el, hiszen a fogyasztási szerkezetükben kiemelt arányt képviselnek az alapvető élelmiszerek, amelyek a leginkább drágulnak” – mondta Barát. Ugyanakkor ez a javaslat „elvetélt, nem átgondolt” – szögezte le, hozzátéve: „az én receptem egyszerűbb: jól kell tervezni a januári induló nyugdíjemelés mértékét, magyarán, el kell kerülni azt a helyzetet, ami 2022-ben kialakult”.
Reálisnak tartja például azt, hogy bizonyos összeghatár alatt kapjanak a nyugdíjasok egy összegű kiegészítést vagy rezsiutalványt, élelmiszer-utalványt. Ezzel lehetne segíteni őket. „Hallom és olvastam is több ellenzéki politikai szereplőtől, s még nyugdíjszakértőtől is”, hogy a gyorsuló infláció miatt célszerű lenne bevezetni a havi indexálást, de az szakmailag nem járható út, ügyviteli és szakmai szempontból végrehajthatatlan megoldás lenne – fejtette ki. Megjegyezte azt is, hogy ezzel ráadásul összezavarnák a nyugdíjasokat, akik havonta más és más mértékű emelést kapnának.
Barát Gábor meggyőződése, hogy ha jól lőné be a kormány a várható éves nyugdíjat, akkor nem kellene ilyen megoldásokkal ötletelni. De ez mostanság nem nagyon szokott összejönni a kormánynak. Példaként említette a jövő januárban esedékes nyugdíjemelést, aminek mértékét a nyáron elfogadott jövő évi költségvetési törvényben 5,2 százalékra állították be, amit szakértők már akkor is igencsak keveselltek. Az élet be is bizonyította, hogy nem volt reális ez a szám, s jelen állás szerint ennek a háromszorosával, 15 százalékkal kénytelenek emelni az ellátást – emlékeztetett. Mint kifejtette: azon lehet vitatkozni, hogy ez elég lesz-e, a maga részéről drukkol, hogy jöjjön be, de ha nem fog, akkor programozva van a novemberi kiegészítő emelés.
„Mindenesetre bízom abban, hogy a 2022-es háromszori emelésre nem lesz példa jövőre” – mondta, hozzáfűzve: „ha nem alul-, hanem jól tervezik a jövő évi inflációt, akkor nem fordulhat elő olyan szélsőséges helyzet, mint a magunk mögött hagyott évben”.
