A főváros birtokvédelmet kezdeményezhet a Szabadság-szoborra tervezett kereszt miatt
Ha kell, birtokvédelmi eljárást kezdeményez a Szabadság-szobor ügyében – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az RTL Híradó riportjából az is kiderül, hogy a szobor és talapzata tulajdonjogát magának vindikálja a főváros és a Várkapitányság is. Tovább folyik tehát a vita a kormány tervéről, miszerint a szobor talapzatára keresztet akarnak állítani.
Ahogy arról mi is folyamatosan beszámoltunk, augusztus első felében vált nyilvánvalóvá, hogy a kormány gigantikus méretű keresztet akar elhelyezni a szobor talpazatán. Ez ellen tiltakozási hullám indult, sőt, petíciót is elkezdtek körözni, de eddig eredmény nélkül szólalnak fel ellene rengetegen, köztük a szobor alkotójának az örökösei is.
Többen feltették a kérdést, miért nem kér birtokvédelmet a szoborra a főváros? Nos, megjött a kérdésre a válasz: Kiss Ambrus az RTL Híradó kérdésre elmondta, ha kell, birtokvédelmet kérnek, de talán idáig azért nem kell elmenniük.
A főpolgármester-helyettes egyértelművé tette, hogy a Szabadság-szobor és a talapzata a főváros tulajdona. Az szerepel a fővárosi vagyonleltárban, olyannyira, hogy az önkormányzat tavaly decemberben határozatban adta a Budapesti Történelmi Múzeum kezelésébe a többi fővárosi szoborral együtt. A határozat mellékletéből az is kiderül, hogy milyen helyrajzi számon szerepel a szobor, s hogy több mint 460 millió forintot ér. Ahhoz pedig hogy bárki, bármit csináljon vele, az önkormányzattól kell tulajdonosi hozzájárulást kérni – szögezte le Kiss Ambrus.
Az RTL megkereste a Várkapitányságot, ám ők csak írásban válaszoltak, s azt állították, hogy sem a fővárosnak, sem a XI. kerületnek nincs hatásköre a szobor ügyében, miután a szobor és a talapzata is állami tulajdonban van, vagyonkezelője pedig a Citadella Nonprofit Kft. Szerintük mindez a Citadella erőd műemlék része és mint ilyen, állami tulajdon. Továbbra is ragaszkodnak a vitát kirobbantó kereszthez. Pedig a XI. kerület polgármestere a közösségi oldalán megkérdezte a helybelieket, s a válaszadók 86 százaléka nemmel voksolt a keresztre. Mint László Imre rámutatott, ez természetes, hiszen az kirekesztő, bizonyos népcsoportokat, vallási felekezeteket kirekeszt, „mit szóljon az ateista? Mit szóljon a zsidó?” – mondta.
