A Fővárosi Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét

Ahogy arról lapunk korábban is hírt adott, két éve kezdte perelni a Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat az egészségügyi dolgozókat és rokonaikat, akik az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén ma is szolgálati lakásokban élnek. Az intézmény korábbi dolgozóinak bérlői státusza 16 éve rendezetlen, és 2021 óta akarja a minisztérium utcára tenni őket, mert a NER bentlakásos, fizetős elit-gimnáziumot tervez az OPNI helyére építeni.

Négy bérlőnél már sikeresen lezárultak a perek, de Potos Ferencet a lakás kiürítésére kötelezték. Az ő ügyében másodfokon a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést. A megismételt elsőfokú tárgyalás a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon (Óbudai Bíróság) az idén márciusban volt, a bírák akkor elutasították a külügy kiürítési keresetét. A tárca fellebbezése nyomán pedig a Fővárosi Törvényszék ellentétesen ítélt és egy évet adott arra, hogy a 62 éves férfi kiköltözzön a szolgálati lakásból.

Potos Ferenc édesanyjának munkahelye volt az OPNI, az alperes pedig gyerekként ott maradt, tovább laktak a lakásban, várták a helyzetük rendezését, ráadásul, ha nem is név szerint – de a bérlő rovatban – családtagként, tehát bérlőként van ő is feltüntetve a szerződésben. A volt egészségügyi dolgozó édesanya 2015-ben meghalt és az immár felnőtt gyerek a lakásban maradt. Öt év múlva viszont kapott egy felszólítást az otthona elhagyására.

A nem szokványos kérdés, amit a két bíróság ellentétesen ítélt meg az, hogyha valaki nem név szerint, hanem családtagként van feltüntetve a lakásbérleti szerződésben, akkor is bérlőnek bizonyul-e? Az Óbudai Bíróság szerint igen, a Fővárosi Törvényszék szerint nem – mondta Szepesházi Péter. 

„Sajnos elbuktunk, mert a lakás kiürítését indokoltnak látta másodfokon a Fővárosi Törvényszék. Azért kell kiköltöznie, mert nem volt név szerint megnevezve a bérleti szerződésben és a Fővárosi Törvényszék szerint a „családtag” kifejezés nem fedi le Potos Ferencet, mint a megnevezett bérlő édesanyjának gyerekét. Azért kapott a szolgálati lakás kiürítésére nem 15 napot, hanem egy évet, mert – az elhangzott indoklás szerint – nem felelt meg az ősi római jognak, hogy öt éven keresztül nem reagáltak Potos Ferenc édesanyjának halálára, viszont utána azonnal ki akarták lakoltatni” – magyarázta az ügyvéd. 

Potos Ferenc korábban lapunknak elmondta, hogy az OPNI 35 szolgálati lakásából mára csak 14-ben élnek, a többiből már kihaltak. Nagyon bízott abban, hogy a márciusi ítélet után a Külügyminisztérium már hagyja, hogy 62 évesen nyugodtan éljen ő is. De nem hagyja, ezért Ferenc úgy döntött, hogy ő sem adja fel, és a Kúriához fordul felülvizsgálatért.  

Szepesházi Péter szerint mivel az első és másodfok ellentétesen ítélt, ezért a Kúriának mindenképpen tárgyalnia kell a felülvizsgálati kérelem benyújtása után az ügyet. Ha a Kúria is úgy dönt, hogy maradhat a szolgálati lakásban Potos Ferenc, akkor lezárul a történet, ha el kell hagynia a lakást, akkor következik az Alkotmánybíróság, szükség szerint pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Igaz utóbbi nem adhatja vissza a lakhatását, de igen nagy összegű kártérítésre kötelezheti a magyar államot.  

Ha számolgatunk, hogy ez mennyi időt vesz idénybe, akkor körülbelül 1-1,5 év mire a Kúria döntést fog hozni. Ha ott is a kiürítés mellett döntenek, akkor a végrehajtásig eltelik 6-9 hónap, ami azt jelenti, hogy jóval a 2026-os választások után lesz kézzelfogható „történés” Potos Ferenc lakhatását illetően. Amit még fontos megjegyezni, a következő országgyűlési választásokon még sok minden történhet és a Fidesz is elveszítheti kétharmados többségét. Akkor még az is lehet, hogy a Külügyminisztérium felhagy azzal a vágyával, hogy fizetős, bentlakásos, elit gimnáziumot csináljon az OPNI-ból, vagy olyan megoldást talál, amely nem veszélyezteti Potos Ferenc lakhatását sem – mondta Szepesházi Péter.