A Frontex magatartása kérdéseket vet fel
A Magyar Helsinki Bizottság értesülései szerint Magyarország az elmúlt hónapokban legalább 2500 embert toloncolt vissza Szerbiába anélkül, hogy lefolytatták volna az előírt eljárást menedékkérelmük ügyében, és ezzel kapcsolatban különösen a Frontex magatartása vet fel kérdéseket – írta a Süddeutsche Zeitung. A témáról számos más orgánum is beszámolt.
A vezető német liberális lap, a Süddeutsche Zeitung emlékeztetett arra, hogy az Európai Bíróság december közepén elítélte, ahogyan Magyarország a menedékkérőket kezeli, ezen belül azért, mert zárt táborokban tartja a menedékért folyamodókat, és sokakat illegálisan visszatoloncol a határon túlra. A táborokat tavaly év közepén felszámolták, de a jelek szerint az illegális kitoloncolások folytatódnak.
A magyar Helsinki Bizottság közölte: értesülései szerint az elmúlt hónapokban mintegy 2500 embert toloncoltak vissza az előírt eljárás lefolytatása nélkül. Szerbiába. Léderer András a lapnak nyilatkozva a magyar rendőrség nyilvános honlapjára hivatkozott, amely január 10-én azt közölte, hogy csak az addigi három napban „504 illegálisan Magyarországon tartózkodó migránst vittek a határon túlra”. Léderer András azt is elmondta: ebben a jelek szerint része van a Frontexnek, az EU határvédelmi szervének is. A Magyar Helsinki Bizottság egy január 8-án kelt jelentése azzal vádolja a Frontexet, hogy „szemet huny” a magyar határnál folyó „jól dokumentált és rendszeres jogsértések” felett. A Frontex az Európai Bíróság döntése után is a helyszínen maradt, miközben folytatódnak a visszatoloncolások, amelyeket egy 2017-ben elfogadott magyar törvény tesz lehetővé. A Magyar Helsinki Bizottság panaszt tett 17 konkrétan érintett személyre, és cselekvésre szólította fel a Frontex újonnan kinevezett emberi jogi megbízottját.
A luxemburgi ítélet előtt mintegy 50 ezer, azóta pedig további mintegy 2000 ilyen visszatoloncolás történt. Az emberi jogi megbízott számos panaszt el is ismert, de konkrét lépések nem történtek. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez azt mutatja, hogy a megbízott felhatalmazásai nem eléggé erősek, és/ vagy azt, hogy a tagállamok határvédelme jogszerűségének ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok nem elég hatékonyak.
A magyar kormány nemzetközi sajtóval foglalkozó hivatala a lap kérdésére erős szavakkal közölte, hogy az Európai Bíróság 2020-as ítélete okafogyottá vált, mert addigra a tranzitövezeteket rég megszüntették. Túl ezen, Magyarország továbbra is megvédi a saját, és ezzel az EU határait, és mindent elkövet annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki újabb útvonalak a migránsok számára. Magyarország „a magyarok országa marad, mindaddig, amíg léteznek határok”. Ezért tovább védi az ország a határait, „nem csupán az ezer éves államiság, hanem gyermekeink jövője megőrzése érdekében is”. A külföldi kommunikációért felelős hivatal lakonikusan azt is tudatta, hogy a Magyar Helsinki Bizottság Soros György minden cáfolata ellenére, Soros által finanszírozott szervezet.
Az EU Bizottsága egyelőre nem reagált a lap kérdéseire. A Frontex szóvivője azt közölte: a szervezet vizsgálja, milyen hatással van a luxemburgi bíróság ítélete a Frontex magyarországi jelenlétére.
Végül a lap leírta a korábbi helyzetet, azzal, hogy naponta csupán néhány embert engedtek be az ország területére, nekik az úgynevezett tranzitövezetekben kellett várniuk eljárásuk lefolytatására, és ha kérelmüket elutasították, a fellebbezés lehetősége nélkül visszavitték őket a szerb határ menti senki földjére. Most már csak a szomszédos országokban lévő magyar nagykövetségeken lehet menedékért folyamodni.
