A gyalogosoknak és a kerékpárosoknak kedvezhet az új KRESZ

Vámosi Ágoston 2024. október 23. 07:25 2024. okt. 23. 07:25

A gyalogosoknak és a kerékpárosoknak kedvezhet a 2026-tól életbe lépő KRESZ-szabályozás, a taxisokkal viszont még parázs vita várható. Minden út szélén egy méteres védelmi sávot alakítanának ki, az autósoknak pedig két másodperccel fordulás előtt kellene indexelni. A nem szabálykövető, védtelen gyalogosokra szabott KRESZ azonban veszélyes lehet az igazságügyi szakértő szerint, az idős a volánnál matricát viszont hasznos lehetőségnek tartja.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerint a tervezet jövő év március 31-én lesz a kormány által beterjeszthető formában, jövő őszre lehet kész minden pontosítás, a hatálybalépési időszak tehát könnyen 2026-ra csúszhat. Az ÉKM rövidebb, egyszerűbb, olvashatóbb, érthetőbb KRESZ-re törekszik, és ez a tervekből is érezhető. Például, a várakozás szót többé nem használják, helyette parkolásként említik majd. Megszűnik a „leállósáv” kifejezés is, de azt egyelőre nem tudni, hogyan fogják hívni az autópályákkal párhuzamos útszakaszt. 

Tilos lesz a driftelés, szabad a dudálás

A KRESZ korábbi változatainak bevezetéséhez képest ma sokkal többen használnak a városban napi szinten kerékpárt, rollert. „A mikromobilitási eszközök használatának Magyarországon nincs hagyománya a közlekedési kultúrában, és használatukat elősegítő intézkedések sincsenek, például, kellően biztonságosan kialakított utak az ilyen eszközökkel közlekedők számára” – mondta a Hírklikknek Deli Kálmán igazságügyi szakértő.

Az új tervek egyik nagy változtatása a védelmi sáv bevezetése. Ez egy 1 méter széles terület az úttest szélén, amit a kerékpárral, rollerrel, nagyon lassan haladó járművekkel, vagy gyalog közlekedők számára tartanak fenn, és irányváltoztatás, elsőbbségadás szempontjából külön sávnak tekinti a szabály. Az ebben a sávban közlekedőknek tehát elsőbbség jár, kivéve akkor, amikor elhagyják a védelmi sávot. Az autósoknak többé nem kötelező tehát a sávok jobb szélére húzódva közlekedni, középre húzódva is szabályos lesz a haladás. A kötelező legkisebb oldaltávolság 50 km/h sebesség alatt 1 méter, afelett 1,5 méter lesz, és a járműveknek lassítani is kell majd, amikor kerékpárost, gyalogost előznek. A szakértő szerint azonban a védelmi sáv bevezetése előtt érdemes lenne megvizsgálni, hogy az elmúlt kb. 35 évben építettünk-e olyan arányban utakat, amilyen arányban a járművek száma megnövekedett. 

A tervek szerint 2026-tól az autósoknak az irányjelzést legalább az irányváltoztatás előtt két másodperccel meg kell kezdeni, és annak végéig jelezni. A kerékpárosok és a rolleresek a karjukkal továbbra is az eddigiek szerint jelezhetik az irányváltoztatást, rájuk ez nem vonatkozik. 

Az új KRESZ egyik alapelve, hogy minden közlekedőnek türelmes, előzékeny és együttműködő viselkedést kell tanúsítania a forgalom más résztvevőjével szemben. A szakértő azonban veszélyesnek tartja a nem szabálykövető, védtelen közlekedőknek kedvező szabálytervezetet. „A védtelen közlekedőnek is fokozott óvatosságot kell tanúsítania a saját biztonságuk megóvása, és a közlekedési résztvevők zavarásának elkerülése érdekében, ez kimaradt a tervezetből” – mondta Deli. „Például, nem kívánatos jelenség, amikor az Andrássy úton a mindkét sávban lassan haladó gépkocsik, buszok és tehergépkocsik között a külső és belső sávot elválasztó felezővonalon halad rollerrel a védtelen közlekedő. A gyalogos átkelőhely mellett álló gyalogos, aki például elmerül a mobiljában, pedig a jelenlegi KRESZ szerint is csak akkor léphet az úttestre, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről, mert a 30 km/h-val haladó jármű is elüti, ha féktávolságon belül lép ki elé. A szándékot, különösen azoknál, akik elmerültek másban, rendkívül nehéz felismerni, ezért javaslom, hogy jelezzék” – tette hozzá.

A tervezet a büntetőfékezésre nem tér ki szó szerint, de például a driftelés külön fejezetet kap az új szabálykönyvben. A dudálás szabályait viszont enyhítik a tervek szerint: figyelemfelhívás céljából is szabad lesz dudálni, és a „fénykürt” használatát is engedélyezik. Ez nem azt jelenti, hogy a lassabban haladó járművet le lehet villogni a sávból, hanem például azt, hogy váratlan helyen, hirtelen megállást lehet vészvillogóval jelezni a mögöttünk haladó számára. (Ez a gyakorlatban sokszor előfordul ma is.)

Szintén a gyakorlathoz illeszkedő szabály lesz a kötelező cipzárelv, tehát a megszűnő sávon érkező, és ott legelöl haladó autóst kötelező lesz beengednie a beljebb lévő sávon egyenesen haladó mögötte érkezőnek. Hasonló szabály vonatkozik majd arra a helyzetre, amikor a megállóból elindul a busz: neki is elsőbbsége lesz az egyenesen haladóval szemben.

Szinte biztosan vitás kérdés lesz, hogy a minisztérium tervei szerint a taxisok csak akkor használhatják a buszsávot 2026-tól, ha utasért mennek, vagy utast szállítanak. Ezért is fontos kiemelni, hogy egyelőre nem kötelező érvényű szabályokról van szó, csak tervekről.

Kevesebb traktort kell megelőzni

A jelenlegi szabály szerint autópályára minden olyan járművel fel lehet hajtani, amely sík úton legalább 60 kilométert tesz meg óránként. Ez is megváltozik: a minimum sebesség 70 km/h lesz, és ezt az autópályára hajtó járműnek emelkedőn is tudni kell tartania. A teherautók és buszok autópályán a jelenlegi 70, illetve 80 km/h helyett akár 90-nel is mehetnek majd, a pótkocsi nélküli, 2,55 méter szélességet el nem érő mezőgazdasági gépek legnagyobb megengedett sebességét pedig 60 km/h-ra növelhetik lakott területen kívül. Ez a szabály kevesebb balesetveszélyes előzéssel járhat a lakott területen kívüli utakon.

Az ÉKM főosztályvezetője, Kovács Kornél cáfolta, hogy az autópályán 130-ról 150-re emelnék a sebességhatárt, de a közútkezelőknek lehetőséget adnának arra, hogy néhány autópálya-szakaszon 140-es tempót engedjenek. A két másodperces követési távolságot kötelezővé tennék az autópályán, ami 130 km/h-s sebességnél 72,2 métert jelent. Lakott területen kívül egyéb útra egy másodperc követési távolság a javaslat. „Ezeknek a szabályoknak a bevezetése előtt még lenne mit tenni. Betartható a két másodperces követési távolság az autópályán, de ehhez a gépjárművek tompított fényszóróit be kellene kapcsolni a lakott területen kívüli utakon, a főútvonalakon pedig fel kellene festeni az úttest szélét jelző vonalakat. A nagy forgalomsűrűségű utak egyenletes burkolatát is biztosítani kellene” – mondta Deli.

A gyerekek biztonságára is gondoltak az új szabálykönyv alkotói: a hatályba lépéstől csak ülve lehet utazni három év alatti gyerekkel lakott területen kívül közlekedő menetrend szerinti buszon, a hat évnél fiatalabbak pedig csak felnőtt felügyeletével buszozhatnak.

A legnagyobb sajtóvisszhangot egy olyan szabálytervezet kapta, ami semmiképpen nem lesz kötelező érvényű. Major Róbert, az NKM tanszékvezetőjének tanácsára egy piros, kék hátterű háromszög alakú ábrát ragaszthatnának az autójukra az idősek. A szakértő szerint ennek akár haszna is lehet. „Kérdés, hogy vajon nagyobb lenne a tolerancia irántam, ha betartom a sebességkorlátozást, és jobbra tartva közlekedem, ha látszik az idős a volánnál matrica a gépkocsimon” – vetette fel. Azt még vitatják, hogy a 70 év feletti sofőrök esetében plusz feltételekhez kössék-e a jogosítvány meghosszabbítását.

Akik biztosan nem örülnek a tervezett szabálymódosításoknak, azok a rendőrök. Nehezen elképzelhető például a cipzárelv betartatása, vagy a kerékpárosok melletti oldaltávolság ellenőrzése a forgalomban, ahogy az autópálya kamerával nem figyelt részein is bajos lesz utánajárni, mindenki betartja-e a kötelező követési távolságot. Deli szerint azonban nem a nagyobb rendőri jelenlét, hanem a közlekedési nevelés és az általános nevelés, a műveltségi szint emelése – a középosztály kialakulása – vezet inkább a balesetmentes közlekedéshez



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom