A halál csókja a Fidesz homlokán
A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Majtényi László alkotmányjogász a magyar politikai rendszer átalakulásáról, a választások utáni új helyzetről és a pártrendszer jövőjéről beszélt. A beszélgetésben a jogász szerint nem pusztán kormányváltásról, hanem egy hosszabb folyamat eredményeként kialakuló „új világról” van szó, amelyben a politikai szereplők nehezen találják a helyüket, miközben a társadalmi és intézményi keretek is átrendeződtek.
„Átrendezték a házat” – egy politikai korszak vége
Majtényi László szerint a magyar közélet jelenlegi zavarodottsága nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem már évekkel korábban elkezdődött, különösen a kegyelmi botrány környékén. Úgy fogalmazott, mintha a politikusok egy olyan házban mozognának, amelyet jól ismertek, de amelynek belső rendjét időközben teljesen átrendezték: „mintha vak emberek lennének egy olyan házban, amelyet megszoktak 16 éven keresztül… csak hogy a bútorokat áttolták, sőt szerintem a falakat is átrakták”.
Az alkotmányjogász szerint ez a helyzet mindkét politikai oldalra igaz. A Fidesz esetében úgy látja, hogy a hosszú kormányzás során kialakított politikai reflexek hirtelen működésképtelenné váltak, és a korábban sikeres politikai logika fordult át saját ellentétébe. Egy erős hasonlattal élve úgy fogalmazott: Orbán Viktor „fordított Midas királyként” működött, ahol korábban minden arannyá vált, az mostanra „sárrá válik az ujjai között”.
A beszélgetésben Majtényi azt is hangsúlyozta, hogy a politikai tér nemcsak a kormányoldalon, hanem az ellenzéki szereplők esetében is jelentősen átalakult, és sokáig senki nem tudott alkalmazkodni az új viszonyokhoz. A változás szerinte már a politikai gondolkodás szintjén is érzékelhető volt: „a politikusok, akik valamilyen módon nagyon nehezen alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz, bolyonganak”.
Választási földcsuszamlás és a „kitöltetlen csekk”
A beszélgetés egyik központi eleme a legutóbbi választási eredmény értelmezése volt. Majtényi László szerint a választás olyan mértékű politikai felhatalmazást adott az új erőnek, amely történelmi léptékűnek tekinthető, és amelyet „ilyen elképesztő szavazatmennyiséggel egy párt még nem kapott egy többpárti, részben szabad választáson”.
A jogász szerint a folyamatot nem lehet pusztán kampányeredményként értelmezni, mert a választási rendszer szerkezete is jelentősen befolyásolta a kimenetelt. Úgy fogalmazott, hogy a rendszer eleve a korábbi kormánypárt logikájára lett kialakítva, így az új politikai erőnek „legalább 3%-kal több szavazatot kellett megszereznie ahhoz, hogy egyáltalán döntetlen legyen”. Ebből következően a végeredményt egyfajta „csuszamlásként, földcsuszamlásként és cunamiként” írta le.
A helyzetet ugyanakkor ambivalensnek tartja: egyrészt hatalmas felhatalmazásról beszél, másrészt arról, hogy ez a felhatalmazás egy „kitöltetlen csekk”, amelyet a társadalom adott át. Szerinte egy zsarnoki rendszerből a demokratikus működés felé való átmenetben elkerülhetetlen, hogy a garanciák még nem állnak stabilan: „amikor egy zsarnokságból átlépsz a szabadságba, akkor a kívánatos garanciák nem kiépíthetők”.
A Tisza Párt kapcsán – amelyet a beszélgetésben többször említett – Majtényi úgy fogalmazott, hogy a választók egy új alkotmányos berendezkedés lehetőségére is felhatalmazást adtak, amelyben struktúraváltás és jogi átalakítás is szerepet kap.
Pártrendszer, ideológiák és a „janicsárok” kérdése
A jövő politikai berendezkedéséről szólva Majtényi László nem tartja valószínűnek, hogy a pártrendszer eltűnne, inkább annak átalakulását tartja elképzelhetőnek. Saját álláspontját konzervatívnak nevezte ebben az értelemben, mert szerinte a pártoknak továbbra is világnézeti alapokon kellene szerveződniük.
Úgy véli, egy működő pluralista demokráciában több politikai irányzatnak kellene stabilan jelen lennie: kereszténydemokrata, szociáldemokrata, liberális és zöld pártoknak is. Példaként említette a romániai magyar érdekképviseletet is, amely szerinte jól mutatja, hogy egy etnikai alapú párt is lehet demokratikus és hatékony politikai szereplő.
A Fidesz jövőjével kapcsolatban több, egymással ellentétes elemzői véleményt idézett, de saját értelmezésében úgy fogalmazott: „ha valamilyen túlélésre látnék esélyt, akkor azok az önkormányzati emberei a Fidesznek”, vagyis azok a helyi politikusok, akik nem kompromittálódtak súlyosan.
A beszélgetés végén szó esett azokról is, akiket Magyar Péter korábban „janicsároknak” nevezett. Majtényi szerint a politikai rendszert illetően inkább a „zsarnoki” jelzőt tartja helyénvalónak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem klasszikus diktatúráról beszél, mivel a fogalomhoz a fizikai erőszak is hozzátartozna.
A társadalmi változások kapcsán végül egy generációs fordulatról beszélt, amely szerinte már lezajlott: „egyértelműen lezajlott egy generációs forradalom”, hiszen azok a fiatalok is elfordultak a korábbi politikai struktúráktól, akik egész életüket a jelenlegi rendszerben élték le. Majtényi szerint ez mutatja leginkább, hogy a politikai lojalitások alapjai is átrendeződtek Magyarországon.
