„A hálapénzmentes egészségügyet nem börtönfenyegetéssel kell létrehozni"
Bombaként robban a hazai közéletben a Magyar Orvosi Kamara javaslata, amivel az egészségügyben dolgozók, illetve orvosok bérét a jelenlegi összeg sokszorosára emelné, s ezzel hadat üzenne a hálapénznek. Kincses Gyula, a kamara elnöke azzal érvelt, hogy tisztességes viszonyok között létezik hálapénzmentes ellátás. Az egészségügyi kormányzat reagált a javaslatra. Horváth Ildikó azt nyilatkozta, hogy először nem a minisztériumnak, hanem az orvosoknak kellene egyetérteniük a hálapénz kriminalizálásában. Horváth államtitkár szerint, nem egyértelmű, hogy az orvosokat és betegeket a börtönbe küldenék, vagy pénzbüntetésre ítélnék. Kincses Gyula a Hírklikknek csak annyit nyilatkozott, hogy a hálapénzmentes egészségügy minden magyar állampolgár érdeke, ahogy a korrupció felszámolása is.
– Mit szól ahhoz, hogy a kormány egészségügyi államtitkára úgy értette az orvosi kamara hálapénzt megszüntető javaslatait, hogy önök ezzel a beteget büntetnék a hálapénz miatt?
– Nézze, az orvosi kamara elszánt abban, hogy megoldja a hálapénz problémáját, de azt gondoljuk, hogy ez elsősorban etikai eszközökkel oldható meg. Továbbmegyek: úgy gondoljuk, hogy a hálapénz ügye önmagában egyetlen eszközzel sem oldható meg, tehát ehhez az általunk is javasolt béremelés, vagy az alapos szakmai szabályozás, továbbá a hálapénz-ellenes kampány, és az etikai is kevés önmagában. Csak a javaslatunkban is szereplő négy elem együttesen oldhatja meg a hálapénz évtizedes problémáját Magyarországon.
– Nem tudom, szándékosan értette-e félre, vagy a közönségét manipulálta az államtitkár asszony, amikor azt sugallta, hogy az önök javaslata a hálapénz-ügyben csak a beteget büntetné?
– A kamara csak az orvosok számára tud bármilyen szankciót hozni, a betegek magatartására semmilyen befolyásunk sincs. Mi úgynevezett „fogyasztói nyomást” nem tudunk gyakorolni.
– Tehát önök elsősorban az orvosok magatartását szabályoznák, s nem pedig a betegeket büntetnék?
– Nézze, a mai szabályozás szerint, abban az esetben, ha a beteg az orvosnak egy jobb elbánás reményében előre adja, netán az orvos kéri a pénzt, az ma is bűncselekménynek számít. Egy ilyen vesztegetés esetén, a korrupcióban résztvevőket, tehát mindkét felet büntetik.
– Azt is az önök szemére hányja az egészségügyi államtitkárnő, hogy a hálapénzért önök pénzbüntetést vagy börtönt szabnának ki.
– Mi azt mondjuk, hogy ha valami kriminalizálható, akkor az ügy mindkét résztvevőjére érvényes a szabály. Ebben semmi új nincs.
– Tehát az egészségügyi államtitkárnak az érvényben lévő büntető törvénykönyv tanulmányozását ajánlja?
– Szerintem javaslatunk az érvényben lévő törvénykönyvet nem érinti. Mi azt gondoljuk, hogy megfelelő orvosi bérrendezéssel, pontos szakmai szabályozással, hálapénz-ellenes kampánnyal és etikai normák előírásával megszüntethető a hálapénz, ami jó az orvosnak, az egészségügynek – de legjobb a magyar társadalomnak.
– Az államtitkárnő azt is mondta, hogy először nem a minisztériumnak, hanem az orvosoknak kellene egyetérteni a hálapénz kriminalizálásában. De vajon azt ki lehet-e mondani, hogy a mai orvostársadalom a hálapénz ellen van?
– Ez természetesen nem lenne elvárható. Nyilván sehol nem várható el, hogy egy társadalomban vagy szakmában mindenki felsorakozzon egy vélemény mögé. Ilyen a Rákosi-korban volt utoljára. A többség azonban – tisztességes feltételek esetén – érdekelt ebben. Ezért is fogalmazta meg a saját álláspontját a Magyar Orvosi Kamara, s mi nagyon örülünk annak, hogy erről megindult a vita. Üdvözöljük a témáról elkezdődött párbeszédet. Az utóbbi időben nagyon sok üzenetet kapunk, s végső álláspontunk nekünk is a szakmabeli kollégák véleménye alapján fog kialakulni. Hiszen az orvosi kamarában sem az elnök, vagy a helyettese dönt, hanem a kollektíva, de azt érezzük, hogy a szakma többsége mellettünk van. Ezen kívül, a betegeknek is tetszik a javaslatunk. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az egészségügyi bérek rendezéséről minden esetben a kormány dönt, ahogy a törvények előkészítéséről is.
– A kormány álláspontját gyakran támogató Cser Ágnes-féle egészségügyi szakszervezet, amely egyébként szakmai érdekvédelemnek nevezi önmagát, azt nyilatkozta, hogy összeroppanna a gazdaság, ha az önök által előterjesztett javaslatot egy lépésben megtennék.
– Nézze, a fizetésemelést nem egy lépcsőben akarjuk bevezetni, tehát ez egyszerűen nem igaz! Mi azt mondjuk, hogy évekre széthúzni a bérrendezést nem szabad, kell egy „érezhető”, üzenetértékű nagy lépés. A mi számításaink szerint, ez nagyságrendben, tehát hozzávetőleg nettó 250 milliárd körüli összeg, mert a bruttó összeg közel fele visszamegy a költségvetésbe; adók, járulékok formájában. Tehát a tényleges összeg nem olyan mértékű, amilyet egy soron követező év költségvetésébe ne lehetne betervezni.
