A hét ábrája: kormányzati kommunikáció és a valóság
„A Fitch Ratings ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását stabil kilátások mellett” – indít a Nagy Márton fémjelezte Nemzetgazdasági Minisztérium termelési regényeket idéző közleménye a három nagy hitelminősítő egyikének, a Fitchnek a napokban elvégzett felülvizsgálati eredményéről. Ez az állítás ugyan igaz, de minden más, az Orbán-kormánytól megszokott sumákolástól, csúsztatástól sem mentes propaganda, amely a tartalmát illetően még csak nem is érinti a Fitch konkrét bírálatait a magyar gazdaság állapotáról, kilátásairól. Holott a hitelminősítő igen negatív véleményt alkotott, s ezeket számszerűsítette is. Az meg már említést sem érdemel Nagy Márton szerint, hogy a magyar hosszú lejáratú devizaadósság továbbra is a befektetésre ajánlott kategória legalsó grádicsán van.
A Fitch Ratings legfrissebb közleménye – amelyet Magyarország besorolásának felülvizsgálata után adott ki – kemény megállapításokat tartalmaz a magyar gazdaságról. Ezek közül is talán a legérdekesebb az idei gazdasági teljesítményre vonatkozó prognózisa: eszerint ugyanis 2025-ben a magyar GDP mindössze 0,7 százalékos növekedésre lesz képes, ami persze önmagában is meglehetősen pocsék adat, annak fényében pedig különösen az, hogy a tavaly decemberi vizsgálat eredményeként még 2,5 százalékost jeleztek előre. Mondjuk, azon nem lehet csodálkozni, hogy azzal sem dicsekszik az amúgy erre ok nélkül is mindig kész Nagy Márton, hogy a hozzánk hasonlóan BBB-besorolással rendelkező országok medián-növekedési rátáját az idén 2,8 százalékra prognosztizálja a Fitch – szemben ugye a mi 0,7 százalékosunkkal.
A jelentős romlást amúgy több okkal magyarázzák. A többi között a vártnál jóval gyengébb első negyedéves GDP-adattal, a bizonytalan kereskedelmi kilátásokkal (azt már csak mi tesszük hozzá, hogy köszönjük szépen Donald Trump!), a nagyfokú bizonytalansággal és azzal, hogy az uniós források további jelentős visszatartására kell számítani legalább jövő nyárig. Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy a nettó beáramlás a GDP-nek mindössze a 0,3 százalékát fogja kitenni 2025-26-ban, szemben a 2017-2022-es átlagos 1,8 százalékkal. Minderre úgyszintén „elfelejt” reagálni az gazdasági csúcsminisztérium közleménye...
Vannak ugyan erősségei is a magyar gazdaságnak – ismeri el a Fitch –, mint például a hasonló BBB-besorolással rendelkező országokhoz képest magas egy főre jutó GDP és a külföldi, főként az autógyártó és akkumulátoriparban érdekelt befektetők aktivitása, de ezeket ellensúlyozzák a negatívumok, beleértve a magas államadósságot, a kormány „unortodox” gazdasági húzásait vagy éppen a kormányzás minőségét (ez utóbbiak mutatói folyamatosan romlanak). És persze magas marad az infláció: dacára a piaci folyamatokba beavatkozó lépéseknek az idén 4,6 százalékosra lehet számítani, ami jóval meghaladja a BBB-s országok 2,9 százalékos medián rátáját.
Ahogy arra egyébként a Portfolió külön felhívja a figyelmet, „Elolvasva a Fitch elemzését, a leírtak alapján örülhetünk, hogy megtarthattuk a stabil kilátást”. A szakportál szerint csak azért úsztuk meg a leminősítést, mert fél évvel ezelőtt javított a Fitch, s nem akart ilyen rövid idő után ellenkező irányban lépni, inkább hagyott időt a folyamatok kibontakozásának. Arra azonban felhívja a figyelmet, hogy leminősítés jöhet, ha a gazdaságpolitikai bizonytalanságok miatt egyensúlytalanságok alakulnak ki, vagy sérül a befektetői bizalom; s ha a magasabb költségvetési hiány és/vagy a gyengébb GDP-növekedés miatt nem valósul meg az adósságráta csökkenése. Az ugyanakkor pozitív változást hozhat – írják –, ha az adósságráta fenntarthatóan csökken és közelít a hasonló országok mediánjához, illetve, ha javul az intézményi környezet és a gazdaságpolitika, amelyek támogatják a középtávú növekedés élénkülését.
Mint amúgy ismert, mind a három nagy hitelminősítő normál esetben évente legalább kétszer veszi vizsgálat alá az egyes országok hitelbesorolását. Mindháromnak tervbe is van véve ez, de az sem kizárt, hogy terven felül is kénytelennek érzik lépni – ez akkor következhet be, ha valami nagyobb – akár pozitív, akár negatív irányú – fejlemény lesz. Ez, az Orbán-kormányt ismerve, s a választást megelőző év lévén, kizárólag negatív irányú lehet, hiszen a jelenleg legalábbis rosszul álló Fidesz győzelme érdekében mindent meg fognak tenni, s minden összekaparható forrást össze fognak szedni azért, hogy megpróbálják kilóra megvenni majd a választókat. Ilyen osztogatás már eddig is volt (erre amúgy a Fitch is kitért a közleményben, még ha nem is ezekkel a szavakkal).
Mindenesetre a kormány – Nagy Mártonék már említett közleményében – kommunikációban ismét nagyon ment. Reagálni ugyan nem reagáltak érdemben a Fitch véleményére, de arra azért futotta, hogy bűnbakként állítsák be ismét az Európai Uniót, s méltassák a népért már-már sztahanovistaként dolgozó kormányt. Van benne szó családbarát adócsökkentésről, a kkv-szektor programjáról, a vitatott állami felvásárlások állítólagos sikeréről, s persze a gazdaság dicséretéről stb. stb. stb.
Mindez szép és jó, csak a hitelminősítők valahogyan nem így látják. Mint az alábbi táblázat is mutatja, egyelőre még mindig csak a befektetésre ajánlott kategória legalsó fokán kapaszkodunk.
És van slusszpoén is (mondjuk, bár ne ez lenne!). Amikor 2010 nyarán Orbán Viktor kétharmaddal átvette a kormányzást, akkor – a 2008-2009-es világgazdasági és magyarországi válság, azt megelőzően pedig a számos megközelítésben elhibázott gazdaságpolitika terheinek kezelésén, enyhítésén dolgozó Bajnai Gordon irányította szakértői kormánytól – hajszálra ugyanilyen volt a besorolásunk a Fitchnél. Azóta pedig eltelt 15 év, szemmel láthatóan ezen a téren is nulla fejlődéssel...
