A hét grafikonja – Mi úgy érjük utol Európát, hogy előbb visszaesünk az utolsó helyre
Habár számítottunk rá, mégis sokkoló: tavaly már Bulgária életszínvonala is meghaladta Magyarországét. Az Eurostat vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó fogyasztási adata alapján ezzel a 27 tagú EU utolsó helyén kullogunk. Bulgária 2022-ben még utánunk következett, de 4 százalékpontot javulva beelőzött – mi ugyanis közben stagnáltunk. Románia már fényévekre van tőlük, némi képzavarral élve, már a hátukat sem látjuk. 2010-ben, Orbán hatalomátvételekor még öt volt szocialista ország polgárainál éltek jobban a magyarok.
„2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni” – ezt a célt nevezte meg Orbán Viktor miniszterelnök pár évvel ezelőtt a Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén elhangzott beszédében. Nagy Márton pedig egyenesen úgy fogalmazott 2022-ben, hogy ha sikerül fenntartani azt, hogy a magyar gazdaság növekedése 3 százalékkal haladja meg az uniós átlagot, akkor 2030-ra az EU fejlettségi szintjének 90 százaléka érhető el, ha azonban a növekedési többlet 3,5 százalék, akkor a 100 százalékra is eljuthatunk. A cél ez utóbbi – idézte a HVG tudósítása az akkor még csak gazdaságfejlesztési miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán elhangzott szavait.
Nos, ahogy Orbán és (nagyotmondó) kormányának számtalan más célja, ez sem teljesül. Sőt! Egy most megjelent friss összehasonlító adat szerint éppen ellenkezőleg, négy évvel a fenti óhaj-sóhaj bedobása után egyelőre ott tartunk, hogy az csak vágyálom maradt: merthogy ma már nálunk a legalacsonyabb az életszínvonalat talán a legjobban jelző mutató, a vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó fogyasztás.
A Népszava szúrta ki, hogy az EU statisztikai hivatala most frissítette az egy főre jutó fogyasztás (váráslóerőparitáson számolt) indexét, ami újabb átrendeződést hozott, mégpedig a mi kárunkra. A mutató az EU-átlagot száznak véve sorolja be az egyes tagországokat, s 2023-ra a következő sorrendet hozta.
Forrás: Eurostat
Az már eleve mérhetetlenül szomorú, hogy az utolsó helyek egyikén kullogunk már pár éve, az azonban még szégyenteljesebb, hogy 2023-ra már minden tagország megelőzött minket. Itt már nem lehet arra hivatkozni, hogy Covid-járvány, meg háborús infláció, meg szankciós politika stb., ugyanis mindez – még ha valósnak is fogadjuk el a hatásait – nem kevésbé sújtja a többi tagállamot. Ez nem volt persze 2023-ban sem, abban az évben, amikor – a korábban nálunk is rosszabb mutatóval rendelkező – Bulgária is szépen lehagyott minket. Tette ezt úgy, hogy egy esztendő leforgása alatt 4 százalékpontot javított, miközben mi stagnáltunk, maradtunk a 70 százalékos szinten. Ami ugye annyit jelent, hogy az EU átlagától 30 százalékponttal elmarad a magyarok egy főre jutó fogyasztása. A magyarok által a rendszerváltás óta a közelmúltig lenézett Románia pedig mára az EU középszintjére dolgozta fel magát, úgy, hogy tavaly ismét sikerült javítania, mégpedig 4 százalékponttal. Hol van már a (nagyot)mondás, miszerint 2020-ra utolérjük az EU száz százalékát. S az, hogy Ausztriát, hiszen a két ország közötti különbség tavaly 47 pont volt.
Nos, erre igencsak kíváncsiak lennénk, már csak annak a fényében is, hogy 14 év alatt az egymást követő Orbán-kormányoknak mindösszesen 10 százalékpontot sikerült javítani az egy főre jutó magyar fogyasztás mutatójában, miközben a többiek messze nagyobb léptékkel közelítik az EU átlagot.
Forrás: Európai Bizottság, Eurostat
| Az AIC/fő mutatóról Az egyén fogyasztását mérő, vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt úgynevezett AIC-mutatóban benne foglaltatik a háztartások által beszerzett minden termék és szolgáltatás, függetlenül attól, hogy a háztartások maguk fizetnek érte, vagy az állam, vagy akár civil szervezetek. Mint az Eurostat rámutat: ez a mutató a háztartások jólétét tükrözi. |
