A Hír TV megmondóembere szerint a KGB fedőszerve volt a MÚOSZ

Az apropót a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Hargitai Miklós minapi nyilatkozata szolgáltatta, amiben a veszélyhelyzetről szóló törvény részeként elfogadott Büntető Törvénykönyv módosításához köthető szankció ellen emelt szót, ami járványhelyzettel kapcsolatos „rémhírterjesztés” esetén, egytől öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő.

Hargitai Miklós a törvény életbe lépése miatt, aggodalmának adott hangot, hogy visszatérhetnek a ’89 előtti (ön)cenzurális idők, ráadásul immár büntethetőség terhe mellett kellene mellébeszélniük az újságíróknak. Amint a MÚOSZ sajtóközleményében is jelezte: aki a sajtó ellen harcol, nem a járványt akarja legyőzni.

Erre a gondolatkörre reflektált a Hír TV műsorában először Kondor Katalin, aki – szavai szerint – kissé dühös lett, hogy a vad kommunista múltjából még mindig hasznot húzó társaság mondja mindezt. „Röhejesnek” tartja, hogy azok féltik a sajtószabadságot, akik ’89 előtt mindezt a végletekig kockára tették.

A Lovas Istvánról elnevezett díjjal elsőként elismert Szakács Árpád minderre azzal erősített, hogy kissé ideges a „tolvajok fejedelme” és figyelmeztetett a szerinte mára már feledésbe merült tényre, hogy Magyarország rendszerváltozás előtti időszakában igen komoly szerepet játszott a MÚOSZ. S tette mindezt, mint a szovjet titkosszolgálatnak a KGB-nek az egyik fedőszervezete – közölte tényként az Erdélyből áttelepült, Securitate-korszakban szocializálódott újságíró.

A kormánypárti média kultúrharcosát onnan is ismerhetjük, hogy a Mi Hazánk szabadegyetem-programjának első előadójaként alig két hónapja egy frappáns zsidó viccel indította előadását a jelenlévők elismerő kacagása mellett.

Mivel a műsorban nem kapott lehetőséget a megszólalásra a MÚOSZ elnöke, személyesen őt kérdeztük a ’89 előtti vad kommunista múltjáról.

Hargitai Miklós a Hírklikk megkeresésére készséggel beismerte, hogy az említett időszakban még gimnazista volt, ráadásul a piaristáknál folytatta a tanulmányait s így észre sem vette, hogy vad kommunista időket élne, pláne nem tűntek fel a KGB-s kapcsolatai.  Azt viszont a pontosság kedvéért közölte, hogy a MÚOSZ-t 1896-ban alapították, amit ennek tudatában kicsit nehéz összekapcsolni a KGB-vel. Azt viszont, bár nem látta a hivatkozott műsort, de ajánlja a megszólalók figyelmébe, hogy több mint érthetetlen a KGB-vel dobálózniuk, amikor Magyarország jelenlegi vezetője egy közismert KGB-tiszt bensőséges barátságával, jelesül Putyinéval kérkedik a világ előtt.

Azt pedig, hogy Kondor Katalin, a szépkorú szakmabeli, aki már jóval ’89 előtt is újságíró volt, ezt pedig akkoriban csak úgy lehetett hivatalosan gyakorolni, ha valaki a MÚOSZ-nak is a tagja, miként rabolta ki az országot, amint ezt erdélyi származású kollégája tényként állítja, ezt most hallja először. 

De tegyük félre az iróniát, mivel sírnivaló, hogy 2020-ban még mindig ez a tendencia és hangvétel határozza meg a jobboldali sajtót. Arról is kérdeztük a MÚOSZ elnökét, hogy a törvénytervezet következményeként mennyire valósak azok az aggodalmak, amelyekkel valóban és véglegesen kiszolgáltatott lett, az lett-e jelenleg a nem kormánypárti sajtó, valós veszélyként jelentkezik-e az újságírók elhallgattatása?

– Látható a kormányzati szándék, hogy a tőle független és nem kézivezérelt sajtót próbálja hitelteleníteni. Többek között azért, hogy a kormány által közölt információkat tekintsék egyedül hitelesnek ebben a járvány sújtotta időszakban. Ezt én elég kampányszerűnek látom. A kollégák megfélemlítésének veszélyeit látjuk, beszéltünk több olyan újságíróval is, akiket jogi szankciókkal fenyegettek a munkájuk következményeként. Az ő számukra civil szervezetként a lehetőségeinkhez képest igyekszünk minden jogi védelmet megadni.

A valódi védelmet – a nyilvánosság mellett – az elfogulatlan igazságszolgáltatás biztosíthatja. Magyarországon eddig is törvényi tényállás volt a rémhírterjesztés, és amennyire én tudom, újságírót eddig nem ítéltek el emiatt. Mi abban bízunk, hogy ha arra kerül a sor, a bíróságok lesznek annyira józanak, hogy látják, hogy amennyiben egy újságíró korrekt, ellenőrzött információt tesz közzé, akkor annak sem a szándéka, sem a következménye nem lehet, hogy a járvánnyal kapcsolatos védekezést akadályozza. A WHO állásfoglalása szerint, a gyors, pontos, kiterjedt információ az egyik leghatékonyabb fegyver a járvánnyal szemben – nyilatkozta a Hírklikknek Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke.